Fotó: Gecsei-Tóth Andrea
A zöldmezes együttes már mintegy két éve szorgalmazta egy barátságos találkozó összehozását; ami különbözõ okokból minduntalan elhalasztódott. Ugyanakkor a zalai gárdában – legalábbis azon részükben, akik anno jelen voltak – pedig egyfajta revans szándék munkált az egykor még a Vipers színeiben szereplõ csapat ellen a 2007-es bajnokságban elszenvedett vereségért. Remek mérkõzésre volt tehát kilátás; eltekintve az idõjárástól, ami nagy ritkán felbukkanó napsugarakkal hitegette az esõt „zokon vevõ” jelenlévõket.
Az idõvel ellentétben minden kétséget kizáróan határozott elképzelése volt viszont céljairól a Lázadóknak. Védõik tartották magukat azon elképzelésükhöz, miszerint lehetõség szerint 0 kapott pontot jegyezzenek majd a tabellán: az elsõ félidõ minden drive-ja során puntra kényszerítették a zalai offense-t. Egy kivétellel, amikor Bálint Gábor (#24) által behúzott interception húzta át a Ragadozók számításait.
Nem kisebb fejtörést okozott vendég oldalon az ellenfél támadó egysége sem, akik a kékmezesekkel szemben a szünetig minden drive-ból pontot szereztek. Bóbis Szabolcs (#37) nyitotta a sort, majd Farkas Zoltán (#87) vetõdött a célterületre a védõk lábánál. Gyakran négy elkapós felállással igyekeztek borsot törni a zalai defense orra alá, Kocsis Péter (#3) húzta be aztán az endzone-ba érkezõ passzt.
Bár ezt követõen mínuszban megállított futást is produkált a ZP védelme és Erki-Kiss Péter (#5) is idejében elcsípte el a labdával meglóduló QB-t; az interception után a Predators 30 yardosáról indított akcióból végül a kezdõirányító Lesi Péter (#6) megfutotta a touchdownt.
Mindezekhez Szentirmai Zoltán (#18) négy rúgása garantálta a +4 pontot. 28-0val zárva a félidõt.
Jóllehet a két first down mellé pontot ezúttal sem szereztek, mégis a 3. negyed volt az, ahol a Ragadozók felülkerekedtek a – már csereirányító vezette – vendéglátókon. Három drive-ból kettõt ezúttal is punttal zártak, ugyanakkor ebbõl két esetben a Lázadók kezébõl ragadták ki a támadás lehetõségét. Valószínûleg az elsõ volt a fájóbb pont a Rebels számára, hiszen Foray Zoltán (#35) a célterülten Wellner Gábor (#82) elõl halászta le a labdát, meghiúsítva a TD-t.
Hasonlóan szemfüles volt aztán a zalai secondary másik tagja Farkas Gábor (#4) is, aki rendkívül kedvezõ pozícióba juttatta csapatát a zöldmezesek 32 yardosán begyûjtött interception-nel. Innen futásokkal és egy rövidpasszal pedig elsõ ízben eljutottak redzone-ig is, ahol viszont elvetették a biztosabbnak tûnõ field goal lehetõségét. 4 & 3-nál Váradi Ádámnak (#24) érkezett a passz, amit bár behúzott, de már az oldalvonalon kívül.
Így maradt a 28 pontos elõny a budapestieknél az utolsó negyedre, melyben újabb nem várt turnover vetette õket vissza a Varga Tamás (#6) áltan begyûjtött fumble formájában.
A védelmet azonban nem sikerült megtörnie a Ragadozóknak így szinte menetrendszerûen jött a punt, melybõl Kocsis Péter futott volna punt return TD-t ha Talabér László (#47) nem viszi földre. De Bóbis Szabolcs másodszor is megállíthatatlannak bizonyult, az extrával együtt beállítva a 35-0 végeredményt és egyúttal elindítva a futó órát, a hátralévõ néhány percre.
Az offense-nek továbbra sem termett sok babér, egy fumble-t viszont szereztek még a zalaiak Somogyi Richárd (#9) révén, ezt azonban már nem sikerült értékesíteni, többek közt egy túloldalon behúzott interception-nek köszönhetõen (Kardos Máté #38).
Mindkét csapatra egy mérkõzés vár még, ami az alapszakaszt illeti. A Rebels a Raptors elleni találkozó után aztán folytatja a menetelést a rájátszásban.
Míg a Predators 11-én a Wildfires otthonában zárja a szezont. A tét nem kicsi, hiszen a veszprémieknek ez lesz az utolsó esélye arra, hogy ne nyeretlenül zárják a bajnokságot, így a Ragadozóknak a lehetõ legjobb formájukat kell majd hozniuk, ha ezt meg akarják hiúsítani.
