A supplemental draft tulajdonképpen egy menekülõút azoknak az egyetemi játékosoknak, akik nem jelentkeztek az április végén lezajlott draftra, de közben valami olyan dolog történt velük, ami miatt õsztõl nem folytathatják pályafutásukat az NCAA-ben. Ez a vis maior lehet a fõiskolai tanulmányok megszakadása, például gyenge iskolai eredmények, vagy magatartásbeli kihágás miatt, de lehet egy esetleges eltiltás is, amely hosszabb, vagy rövidebb idõre, de partvonalra kényszeríti a játékost. Ha nem lenne a supplemental draft, ezeknek a játékosoknak hiába „telne ki az idejébõl” hogy szeptembertõl már az NFL-ben játszhassanak, mint áprilisban draftolt társaik, csak a jövõ évi drafton kelhetnének el. És éppen ez a tény adhat most okot arra, hogy az NFL és a csak elméletben létezõ NFLPA újra összecsaphasson.
A 2011-es supplemental draft ugyanis nem az idei draft kései nyúlványa, hanem adminisztrációs szempontból már a 2012-eshez tartozik. A csapatok ugyanis, akik szeretnének válogatni a kínálatból, 2012-es draftpickjeikbõl áldozhatnak egy-egy játékosra, viszont a kollektív szerzõdés csak az idei draftot biztosította. Magyarán, ha most nincs megállapodás, akkor jelen állás szerint jövõre nem lesz draft sem, de akkor vajon lehet-e supplemental draftot tartani? Érdekes kérdés.
Fõleg azért érdekes, mert a minap eltiltották a relikviákért ellenszolgáltatásokat elfogadó Oklahoma State egyetem jó pár játékosát, akiknek a supplemental draft egyfajta menekülõút lehetne. A 11 eltiltott közül hat csak 1 meccses büntetést kapott, másik 5 játékos viszont már öt találkozón nem játszhatna. Most csak „problémás” játékosként tekintenek rájuk a csapatok, de egy év múlva már „problémás és keveset játszó” játékosnak is tartanák õket. Érthetõ tehát, hogy akik már három évet eltöltöttek az iskolán, azok ki akarják használni a lehetõséget, és kijönni a supplemental draftra.
A dolgokat bonyolítja, hogy az eltiltott játékosok között ott van az a Terrelle Pryor, akit az egyik legjobb jövõ évi QB-prospectként tartanak számon, tehát jó néhány csapatnak is érdeke lenne, hogy a tehetséges játékos hozzájuk kerüljön valós értékének töredékéért, és sokkal kevesebb pénzért. A supplemental drafton elkeltek ugyanis nem kapnak akkora pénzeket, és az értük beáldozott draftpickek sem valami magasak az elmúlt évben. Ez abból adódik, hogy a supplemental draft fordítva mûködik, mint a normál draft. Itt nem a draftsorrend adott, hanem a játékos, akire a csapatok kvázi rálicitálhatnak. A dolog érdekessége viszont az, hogy az „aukció” nem nyilvános, tehát a csapatoknak be kell tenni egy számot egy borítékba, hogy ki hányadik kört lenne hajlandó adni a játékosért, és a legmagasabb ajánlat elnyeri a delikvens játékjogát.
Mivel a csapatok ekkor még nem tudják, hogy ki hányadikként fog végezni a következõ évben, a borítékba berakott papír csak egy draftkört tartalmaz, tehát a pick sorszáma nincs ott. Ha két csapat is adna mondjuk egy 3. kört egy játékosért, akkor egy kissé bonyolult, de logikus elõzetes sorrend alapján állapítják meg, hogy kié a játékos. A sorrend összeállításának lényege, hogy három kalapba osztják a csapatokat. Az elsõ kalapba a hat gyõzelemnél kevesebbet gyûjtõk, a másodikba a többször gyõzõ, de nem playoffba kerülõ csapatok, a harmadikba pedig a rájátszásrésztvevõk kerülnek. Ezután a három kalapon belül egy valószínûség számításban elõszeretettel használt módszerrel döntik el a sorrendet: a leggyengébb mérlegû csapatnak kerül bele a neve a legtöbbször az adott kalapba, míg a legjobb mérlegûnek a legkevesebbszer. Ha ez megvan, kezdõdhet a húzás és feláll az esélykiegyenlített sorrend, ami kvázi egy jóslat akar lenni a következõ esztendõ draftsorrendjére.
El kell viszont mondani, hogy a supplemental draft jelentõsége nagyon sokat csökkent az elmúlt években. 2008-ban például meg sem rendezték, mert nem volt jelentkezõ, de a kiegészítõ draftra jelentkezõ játékosok minõsége is visszaesett. Elsõ kört például 1992 óta nem áldozott egy csapat sem, pedig addig 8 elsõ körös draftjog is felajánlásra került. Idén viszont nagyon úgy néz ki, hogy lesz jelentkezõ, így a feleknek határozniuk kell arról, hogy ha az egyébként nagyon alapos korábbi kollektív szerzõdés erre az esetre nem tartalmaz állásfoglalást, akkor mit kell vagy mit lehet tenni.
Greg Aiello, az NFL szóvivõje például már ki is jelentette, hogy „Meg lehet tartani a supplemental draftot” csakhogy nem tudni, hogy ezt mire hivatkozva teszi. Az is megtörténhet, hogy ha a jövõ hét elejére várható bírósági ítélet nem szünteti meg a lockoutot, akkor a supplemental draftra jelentkezõk kapnak egy levelet, hogy csak a 2012-es drafton próbálkozhatnak, ha egyáltalán lesz olyan. A supplemental draftra egyébként július közepén szokott sor kerülni, és a játékosoknak elég 10 nappal az esemény elõtt jelentkezni rá, tehát addig még sok minden történhet, de jobb, ha felkészülünk arra, hogy a következõ hetekben állandó téma lesz a kiegészítõ draft és a felek közötti párbeszéd az ügyben.
Forrás: nfl.hu, profootballtalk.com
