„Minden csapatnak 12 labdát kell a bírók rendelkezésére bocsátania a kirúgás elõtt 2 órával és 15 perccel, hogy ellenõrizhessék, azok megfelelnek-e a liga követelményeinek. A hazai csapatnak további 12 cserelabdát kell biztosítania. A vendégcsapat ugyancsak hozhat magával 12 cserelabdát a nyitott stadionokban megrendezésre kerülõ meccsekre.”
Senki sem világosította fel a Rams futóját, Steven Jacksont a fenti szabályról, így 2009-ben meg is büntették amiatt, hogy egy touchdown ünneplés közepette a lelátóra dobta a labdát. Vince Youngnak, a Titans karmesterének tavaly a 11. héten szintén szólhatott volna valaki, hogy valószínûleg jobban jár, ha inkább egy labdát dob a nézõk közé, mint a felszerelésének egy súlyosabb darabját.
„A safety: … (b) amikor a labda egy adott csapat birtokában, annak célterületére kerül és halottnak tekinthetõ, vagy a pályát határoló vonalon kívülre kerül.”
Dan Orlovsky (QB, Lions) is jobban tette volna, ha a 2008-as Vikings elleni meccse elõtt átlapozza a szabálykönyv rövid összefoglalóját. Az irányító ugyanis – miután megkapta a snapet – lendületesen indult meg hátrafelé, egyenesen kirohanva a pályáról. 1964-ben azonban pont a minneapolisi klub defensive endjére, Jim Marshallra fért volna rá egy kis korrepetálás. Marshall, miután megszerezte a 49ers elejtett labdáját meg sem állt a gólvonalig. A baj csak az volt, hogy a rossz irányba futott, ami két pontot jelentett a Friscónak.
„Nem viselhetõ olyan sisak, felszerelés, illetve kiegészítõ, amelynek színe a labdáéra hasonlít, mert az megtévesztheti az ellenfelet.”
Valaki igazán tájékoztathatná a Cleveland Browns csapatát, hogy az öltözékük (sõt a csapat neve is) megegyezik a labda színével.
Forrás: Pro Football Weekly
