A többi, reményteli draftolandó játékossal ellentétben, Newton a saját költségén utazott New Yorkba, és a szállását is saját maga fizette. A liga pedig ez alapján védte meg Newtont, szerintük kihagyhatta a sajtóval való találkozást, mert gyakorlatilag önállóan van ott. A korábbi jelentések szerint ezt tíz potenciális újonc tette meg, akiknek nem kellett volna részt venniük az NFL által szerevezett eseményeken, mint például a szerdai, és a sajtóval sem kötelesek beszélni.
Judge beszélt valakivel a rendezvény szervezõi közül, aki elárulta, Newton inkább azt tette, amihez kedve volt, nem pedig azt, amit tõle, és a társaitól kértek. Talán kicsinyes lenne azt kritizálni, Newton hogyan tölti a gyerekekkel való önkénteskedésre szánt idõt, de az, hogy így távol tartja magát a csapattól New Yorkban, érdekes jellemzõ lehet a fiatalemberre nézve. Talán következtetéseket vonhatunk le ebbõl azzal kapcsoltban, hogyan fog viselkedni a jövõben.
Egy edzõ így nyilatkozott Judge-nak: „Nem arról van szó, hogy rossz ember lenne. Csak annyi, hogy éretlen. Nem hoz nap, mint nap olyan döntéseket önmagával kapcsoltban, amilyeneket mi többségben megteszünk. Valaki más teszi meg helyette. És ha ez a profik között is így folytatódik, baj lehet belõle.”
A kritikák nagy része, amiket Newton a Draft elõtt kapott, nem igazságos, de ilyen az élet. Fõleg egy irányító számára. A képessége, hogy hogyan tud egy ilyen igazságtalan bírálatokkal teli életet élni, franchise irányítóként a munkájához fog tartozni. És ezen a szinten hogyan lehet felmérni a képességét? Az emberek a fenti történetre úgy fogják ráhúzni a saját ítéleteiket, és elõítéleteiket, ahogyan akarják. A Newton-ellenes tábor azt fogja mondani, ez egy újabb példája annak, hogy a csapatok miért vonakodnak tõle. A Newton-kedvelõk pedig újabb támadásnak fogják érezni, ismét azt fogják mondani, sok hûhó semmiért. A szakértõk világa sokszor fekete és fehér, de a valóság, amelyben Cam Newton él, sokkal inkább szürke.
Forrás: ProFootballTalk.com
