A LEGJOBB DRAFT VÁLASZTÁSOK

Mégpedig azt, hogy a listára kerülõ játékos nem lehet olyan, akit az 1. körben választottak ki, és persze a listára kerüléshez az is kellett, hogy az illetõ magasan túlszárnyalja a vele szembeni elvárásokat, amiket a Draft elõtt fogalmaztak meg. Sõt, a nagyszerûség olyan fokát érte el, amikor soha senki nem számított volna. Jöjjenek hát minden idõk legjobb draft választásai:

1. Joe Montana (3. kör, 1979)
Vitathatatlan, hogy eddig a pillanatig Montana minden idõk legjobb NFL-irányítója. Négy Super Bowl-gyõzelemre vezette a San Francisco 49erst, és három döntõn õ lett a Legértékesebb Játékos. Ez azért nem rossz egy olyan fickótól, akit a harmadik körben draftoltak…

1979-ben az elsõ irányító összességében a 82.-ként, a 3.helyen kelt el, a Cincinnati Bengals Jack Thompsont választotta, és nem véletlen, hogy a neve nem hangzik ismerõsen. Félre is csúszott a csapat. Bill Walsh, a 49ers akkori edzõje látott valamit Montanában, ami felett mások tekintete átsiklott. Joe Cool nem volt nagytermetû, nem volt feltûnõ, de még csak a leggyorsabbak közé sem tartozott, viszont Phil Simms mellett õ volt a legokosabb az akkori újonc irányítók között.

Montana 39 mérkõzésen lépte túl a 300 passzolt yardot, és hétszer a 400 yardos álomhatárt is túllépte. A holtszezonban hatszor jutott túl a 300 passzolt yardon, ez NFL csúcs volt, amíg Peyton Manning meg nem döntötte, és az övé volt a passzkísérletek, a sikeres passzok, és a passzok által szerzett yardok rekordja is, ezeket Brett Favre vette el tõle, de a legtöbb TD még mindig az övé. Véleményem szerint Montana minden idõk legjobb draft választása.

2. Tom Brady (6. kör, 2000)
Ha már a 49ersrõl volt szó, egészen biztosan jól jött volna nekik Bill Walsh szeme 2000-ben is, amikor a Hofstra egykori irányítóját, Giovanni Carmazzit draftolták a 3. körben, összességében a 65. helyen. Tíz pickkel késõbb a Baltimore Ravens Chris Redmant hozta el, mindkét csapat, sok másikkal egyetemben, azóta is átkozza a napot. Brady a 6. körben, a 199. helyen kelt el, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a New England Patriots csapatát három Super Bowl-gyõzelemre vezesse, és kétszer a döntõ Legértékesebb Játékosának válasszák. Brady sikeres pályafutásából még hátra van jó néhány év, de máris bebiztosította a helyét a legjobb draft választások között.

3. Johnny Unitas (9. kör, 1955)
Unitast, akit a Pittsburgh Steelers az 1955-ös Draft kilencedik körében – 109.-ként – választott ki, ki rúgták, még mielõtt akár egyetlen passzt is dobhatott volna az alapszakaszban. Hihetetlen, de ezt követõen Unitas egy álamatõr, vagy félprofi csapatnák játszott, meccsenként 6 dollárért, mielõtt a Baltimore Colts egykori vezetõedzõje, Weeb Ewbank tudomást nem szerzett egy tehetségrõl, aki a pittsburgh-i grundon játszott. Unitas 17 ezer dolláros szerzõdést írta alá. Amikor az irányító végre megkapta az esélyt, hogy pályára léphessen, az elsõ passzát a védelem leszedte, és visszahordták touchdownra, de attól a pillanattól kezdve a következõ 18 szezon alatt olyan teljesítményt nyújtott, amilyenre csak ritkán volt példa az NFL történetében.

Az 1958-as döntõ utolsó pillanataiban mutatott cselekedetivel végleg beírta nevét a történelembe. A mérkõzést úgy emlegetik, mint „a valaha játszott legnagyobb meccset”. Pályafutása során 40.239 yardot és 290 TD-t passzolt, zsinórban 47 meccsen adott TD-passzt, ami olyan NFL-csúcs, amit talán soha nem döntenek meg. Unitas nyolcszor került be az All-NFL elsõ vagy második csapatába, háromszor lett Az Év NFL-játékosa, és 10-szer választották be a Pro Bowl-keretbe. És mindez egy olyan irányítótól, akit talán nem is draftoltak volna, ha akkoriban a napjaink rendszerét alkalmazták volna a játékosbörzén.

4. Mike Webster (5. kör, 1974)
Annak ellenére, hogy Webster, akit sokan minden idõk legjobb centerének tartanak, a University of Wisconsin játékosaként három évig kezdõ volt, és a Big-Ten legjobbjai közé is beválasztották, 1974-ben az ötödik körig csúszott le, amikor a Steelers összességében a 125 pickkel behúzta. És milyen okosan tette.

1974-tõl 1986-ig Webster sorozatban 150-szer volt kezdõ, és õ volt az a ragasztó, amely több mint egy évtizedig összetartotta a Steelers támadófalát. A négyszeres Super Bowl-gyõztes hat AFC-döntõn játszott, és hétszer választották be az All-Pro keretbe. 1978 és 1982 között AFC-válogatott volt, és pályafutása alatt kilencszer játszott a Pro Bowlon. Ez szinte már természetfölötti egy olyan játékostól, aki az ötödik körben kelt el, mégis posztjának legjobbjaként tartják számon.

5. Roger Staubach (10. kör, 1964)
Tudom, hogy Staubach 1963-ban, még végzõs éve elõtt elnyerte a Heisman Trófeát a Tengerészeti Akadémián, mégis zseniális ötlet volt a Cowboystól, hogy draftolták Staubachot. Minden csapat tudta, hogy az irányító 1969-ig nem játszhat, mert négy évet kötelezõen le kellett szolgálnia a Haditengerészetnél, ez el is ijesztette a többieket, egészen a 129.-ik választásig.

Miután 27 éves újoncként megérkezett Dallasba, Staubach két évvel késõbb elnyerte a kezdõ állást, és a kilenc év alatt, amíg õ állt a Cowboys támadóinak élén, a csapat hat NFC-döntõt játszott, négyet megnyert, és a VI., valamint a XII. Super Bowlon is õk lettek a gyõztesek.

Õk voltak tehát minden idõk legjobb draft választásai. Az idei Draftra való türelmetlen várakozás közben ne feledjük, az egyik „szemete” a másik ember kincse lehet, és ezt a fenti lista cáfolhatatlanul alátámasztja.