A PÁLYÁRA SZÜLETETT

„Ha adsz egy ping-pong ütõt a kezébe, át kell menned az asztal túloldalára, és szájon kell vágnod, mert azonnal versenyezni akar. Tanítsd meg neki, hogyan kell teniszezni, és néhány héten belül meg fog verni a pályán. Ekkora versenyzõ. Nem számít, mit csinál. Jó lesz benne, és megtalálja a módját, hogy legyõzzön” – mondta Randy Sanders, aki a Kentuckyra toborozta Cobbot, és a támadó koordinátora volt.

Cobb alig kapott lehetõséget a futballban. Miután a középiskolában elképesztõ sikere volt futó irányítóként, csak a Kentucky érdeklõdött iránta. A legtöbben egy olyan srácot láttak benne, aki túl alacsony ahhoz, hogy folytassa pályafutását. Nagyot tévedtek.

Cobb, aki a Combine-on 178 centi magas és 87 kilós volt, elmondta: „Mindig mindenki azt mondta, túl kicsi vagyok. Olyan edzõim voltak, akik azt mondták, az egyetemen nem tudok majd játszani, azt mondták, nem tudnék a Divízió I-ben helytállni. Mindig ezt használtam motivációként.” A WR nemcsak, hogy játszott az egyetemen, de három éven keresztül kiemelkedõt nyújtott a Kentuckyn. És nem csak egy poszton, mindenhol playmaker volt. Játszott hagyományos irányítóként, wildcat irányítóként, elkapóként, kick returnerként, és extra pontoknál meg mezõnygóloknál még holderként is pályán volt. Emellett a csapat vezére volt, aki korén felismerte, hogy a srácok felnéznek rá, és igyekezett ennek megfelelõen viselkedni és játszani.

Sanders így folytatta: „Persze, jó képességei vannak. De játékosként nem ezek teszik annyira különlegessé, hanem azok az eszmei javak, amelyeket emberként, versenyzõként, és játékosként birtokol.” Cobb viszonylag új az elkapó poszton, és még tanulnia kell, nagyszerû testi adottságai, és elképesztõ ösztönei vannak. „Láttam már tehetségesebb srácokat, de olyat még nem, aki ennyire a pályára született volna. Õ a legjobb ilyen játékos, akit valaha láttam” – mondta Sanders.

Ezeknek a természetes képességeknek köszönheti Cobb, hogy bárhol megállja a helyét a pályán, és soha nem tûnik úgy, hogy túl nagy a feladat számára. Úgy néz ki, mint aki már játszott azon a poszton, még akkor is, ha nem. A támadó koordinátor folytatta: „Azok közé tartozik, akik nem látják olyan gyorsnak a játékot. Olyan, mint egy nagyon jó ütõjátékos a baseballban. A dobó 140 km/órás sebességgel dobja felé a labdát, de a jó ütõ nemcsak a labdát látja, hanem a csavart is észreveszi benne. Õ is ilyen.”

Az NFL legtöbb „személyzetise” a 2011-es Draft öt legjobb elkapója közé sorolja Cobbot, aki várhatóan az elsõ kör végén, vagy a második kör elején fog elkelni. Az elkapó elmondta: „Minden NFL-csapatnak elmondom, hogy hajlandó vagyok bármit megtenni, special teamben játszom, gunner leszek, bármi. annyira szeretem ezt a játékot, akkora szenvedéllyel, hogy egyszerûen csak a pályán akarok lenni.” Az NFL-ben minden bizonnyal a slotban fog játszani, és bármelyik csapathoz is kerül, sokszor fogják mozgatni a pályán, hogy a nagyobb defensive backek ne kapják el. „Minden megfigyelõnek és edzõnek elmondom, nagyon lehet szeretni, ami a felvételeken látható róla. És amint megismered és beszélgetsz vele, még jobban megszereted” – dicsérte Sanders.

Forrás: Sporting News