Fotón: Michael Vick QB, Philadelphia Eagles
Vick élete meccsét játszotta hétfõ este: 28 passzából 20 talált célba, amibõl 333 yardot és 4 TD-t vittek társai. És ez még csak a passzjátéka volt. Emellett nyolc futásból 80 yardot és 2 touchdownt ért el, amivel el is kezdte ostromolni az ez idáig legtöbb yardot futó irányító, Randall Cunningham trónját.
A Philadelphia nem aprózta el a dolgot, rögtön az összecsapás elején repülõrajtot vett. Parádés pontszerzései révén az Eagles már az elsõ negyedet követõen 28-0-ra vezetett. A saját játékát keresõ, kissé illetõdött washingtoni gárdának semmi sem jött össze, és úgy tûnt, mintha számukra csak a 2. negyedben kezdõdött volna a találkozó. Ekkor még volt egy halvány reménysugár arra, hogy a Redskins még versenybe szállhat a gyõzelemért, ám a félidõre a Sasok egyértelmûvé tették, hogy a visszavágó végül csakis az õ diadalukat hozhatja. A védelem McNabb 3 passzát is elhalászta, az ötödéves Dimitri Patterson (DB) egymaga kettõt szedett le a QB átadásaiból (és az egyiket vissza is hordta).
A gyõzelemmel az Eagles (6-3) utolérte az NFC East csúcsán lévõ Giants-et (6-3), és ezzel felzárkózott az idei év legjobbjai közé. A rangadó konklúziója nyilvánvaló: Michael Vicknek egyáltalán nem sikerült visszatérnie börtönbüntetése után, viszont sikerült egy teljesen új karriert elindítania. Aligha hiszem, hogy ezek után Andy Reid – ha kezdõ irányítót kell választania – ne a megtért fiú mellett tegye le a voksát.
Philadelphia Eagles – Washington Redskins 59-28 (28-0, 17-14, 14-7, 0-7)