Fotón: DeMaurice Smith NFLPA igazgató
Kezdjük az elejénél. A CBA-nak (Collective Bargaining Agreement – Kollektív Munkaszerzõdés) az amerikai sportélet meghatározó szereplõje. Ha nincs CBA, akkor nem mûködik az amerikai jégkorong liga (NHL), a baseball liga (MLB), a kosárlabda liga (NBA) és természetesen az amerikai futball liga, a Nemzeti Futball Liga sem. Minden egyes ligának megvan a saját Kollektív Munkaszerzõdése, ami mindent meghatároz, köztük a minimális fizetési összeget csapatonként, a fizetési sapkát, a szabadügynök piacot, illetve a „waiver wire” mûködését. Így, ha nincs CBA, akkor nincs NFL szezon sem.
Azok az amerikai futball kedvelõk, akik nem ásták bele túl mélyen magukat az Liga mûködésébe, talán idén elõször találkozhattak a CBA betûszóval, amibe most egy kis betekintést próbálok adni. Alapnak elég annyit tudni, hogy az összes NFL játékos tagja az NFLPA-nek (NFL Játékosok Szervezete), ami meghatározza a játékosok szerzõdéseinek minimális feltételeit. Az így kialakított szabály vagy szerzõdés a már emlegetett CBA, a Kollektív Munkaszerzõdés. Ez egy olyan központi dokumentum, amely mindenkire vonatkozik az NFL-en belül; nincs kibúvó, a CBA-ben leírtak szerint kell eljárni, minden egyes játékos esetében. Ha pedig szerzõdés kerül szóba, akkor mindenkinek a pénz jut eszébe. A pénz pedig az NFL világát is mozgásban tartja, vagy legalábbis tartotta eddig, gondoljunk csak a több tízmillió dolláros szerzõdésekre, amiket a legjobb játékosok kaptak.
Már az elõzõ szezon rájátszás idõszakában felmerült a jelenlegi szerzõdés újbóli meghosszabbítása (ami az 1993-mas létrehozás óta már kétszer, 1998-ban és 2006-ban megtörtént). Miért volt fontos, hogy meghosszabbítsák a szerzõdést? Naná, hogy a pénzért, ugyanis a szabályok szerint, ha nem hosszabbítják meg a CBA-t, lejárta elõtt minimum egy évvel, akkor az utolsó év ún. Final League Year lesz (Utolsó Szezon), és eltûnik a fizetési sapka. A jelenlegi CBA 2011 márciusában jár le, így márciusban, vagy elõtte kellett volna megegyezni, hogy maradjon a fizetési sapka és ne költekezzenek bolondok módjára a kitömött zsebû csapatok a március 5-én elindult szabadügynök piacon. Most már tudjuk, hogy megegyezés nem született, így elindult az NFL történelmének egyik legérdekesebb szabadügynök vására, amit nem korlátozott fizetési sapka. 2009-ben minden csapatnak minimum 107,748,000 dollár alapfizetést kellett kigazdálkodnia, és mivel akkor még volt fizetési sapka, a fizetések felsõ határa 123 millió dollár volt. Idén, mint már említettem, eltûnt a fizetési sapka, így eltûntek ezek a korlátok is, nincs alapfizetési minimum csapatonként, de a korábbi maximális 30%-os fizetésemelési szabály nem változott. Tehát ha egy játékos 2009-ben 1,000,000 dollárt keresett, akkor fizetését továbbra is maximálisan csak 30%-kal emelhették meg, így 1,3 millió dollárt kereshet az Utolsó Szezon során.
Ha már a pénznél tartunk, bennem felvetõdött a kérdés, hogy vajon miért kell egy olyan szerzõdést bolygatni (értsd: nem meghosszabbítani), ami 2009-ben, a gazdasági válság idején is csak termelte a pénzt, és 8,8 milliárd bevételt hozott? Persze a tulajdonosok szeretnék azt elhitetni a világgal, hogy nagyon sok pénztõl esnek el a játékosok (!) miatt, de ki hiszi ezt el? Ugyan 2009-ben 4%-kal növekedett az egy játékosra fordított kiadás összege, a tulajdonosok mégis képesek voltak profitot kihozni, értékesebbé tenni a franchise-t, 2010-ben például átlagosan 1,02 milliárd dollárt ért egy NFL csapat. Ez még megdöbbentõbb adat, ha azt nézzük, hogy ez duplája egy átlagos MLB csapatnak… Nyáron a Green Bay Packers kiadta az éves „könyvelését”, amibõl kiderült 5,2 millió dollár tiszta haszonra tett szert a gárda, ez mintegy 1,2 millió dolláros növekedést jelent az elõzõ évhez képest. Na most, kérdem én, ha a Packers-nél ez a helyzet, mi van a többiekkel? Elképzelhetetlennek tartom, hogy a többi 31 csapatnál nem nõtt, hanem csökkent volna a profit. Csak gondoljunk bele: hogyan fér össze egy új, a legnagyratörõbb vágyaknak is megfelelõ stadionok felhúzása az állítólagosan csökkenõ profitokkal?
Ráadásul 2006 óta csak két franchise-nak lett más tulajdonosa: a St. Louis Rams és a Miami Dolphins élén ül más a tulajdonosi székbe. Ha olyan sok pénzt vesztenek, akkor miért nem adják el a többi csapatot is a tulajdonosok? Szeretik szórni a pénzt? Kötve hiszem. Így egyetlen logikus következtetésre jutottam: azért akarják a tulajdonosok újratárgyalni a jelenlegi CBA-t, hogy még több bevételhez jussanak, annak ellenére, hogy sokuknak már józan ésszel is felfoghatatlan összeg lapul különbözõ bankszámlákon.
A CBA megújítása, ill. meghosszabbítása azóta sem történt meg, és most már kezd egy kicsit szorítani az idõ is, ugyanis már alig van öt hónap hátra jövõ márciusig és a tárgyalások már csak decemberben folytatódnak. Ha akkorra sem sikerül nyélbe ütni a szerzõdést, akkor lõttek az NFL szezonnak, 1987 óta elõször nem lenne amerikai futball szezon az Egyesült Államokban. Ha pedig nincs szezon, akkor az egybõl felveti a draft kérdését, általában megy a találgatás, hogy lesz-e draft vagy sem, de a CBA mint oly sok mindent, ezt is egyértelmûen szabályozza: lesz fõiskolai draft 2011 áprilisában. Egyelõre azonban csak remélni tudjuk, hogy a Nemzeti Futball Liga pályáin is viszontláthatjuk majd a jövõ áprilisban kiválasztott játékosokat.
