Fotón: Jason Campbell QB, Oakland Raiders
A Raiders vasárnap fontos gyõzelmet aratott a Kansas City Chiefs felett, ezzel hosszú idõ után újra az AFC West csúcsán tanyáznak. Jason Campbell, akit a holtszezonban a Washington Redskins-tõl szereztek meg, és aki a szezon elején nagyon küszködött új csapatánál, most úgy tûnik, magára talált, és ez Cable figyelmét sem kerülte. A vezetõedzõ egy hete még rendületlenül állította, hogy Gradkowski a csapat irányítója, és amint meggyógyul, õ áll a támadók élére. Azonban Campbell ismét gyõzelemre vezette a csapatot, zsinórban már a harmadik alkalommal, Cable pedig kénytelen volt bevallani, hogy meggondolta magát. Ez érthetõ is, helyes döntésnek tûnik.
Campbell igencsak kivette a részét a vasárnapi gyõzelembõl, amely nem született meg könnyedén, hosszabbításra is szükség volt. A rendes játékidõ végén Campbell 29 yardos passzával Jacoby Ford WR-t találta meg, hogy Sebastian Janikowski mezõnygóljával kiegyenlítsenek, majd a hosszabbításban is az újonc elkapót kereste az irányító, aki ismét elkapott egy passzt, ezúttal egy 47 yardosat, és jöhetett Janikowski, hogy megnyerje a meccset. Campbell kiválóan érzett rá, hogy Fordnak nagyon megy, és ketten, pontosabban hárman behúzták a meccset a Raiders-nek.
Campbell teljesítményét tehát most nem a statisztikák alapján ítéljük meg (33-ból 19 sikeres passz, 1 TD, 1 INT), hanem nézzük meg, mit tett a rendes játékidõ végén és a hosszabbításban. Két passz. Zseniális play-hívások abban a helyzetben. Ilyenkor a meccset az irányító kezébe kell rakni, rá kell bízni, hogy passzoljon, és nyerje meg a meccset. Õ pedig passzolt, elõkészítette a terepet Janikowski számára, aki bement, berúgta a mezõnygólt, és megverték a Chiefs-t. De ez a két play mindent vitt Tom Cable-nél, és a Raiders öltözõjében is. Egy profi irányítótól ez várható el az ilyen feszült helyzetekben.
