Fotón: Eli Manning QB, New York Giants
Ha már a védelemnél tartunk, mindenképpen meg kell említeni a QB érdekében hozott szabályokat. Az irányító a csapat mozgatórugója, nélküle nagyon sok csapat fabatkát sem érne, nem csoda hát, hogy õk az egyik legjobban védett játékosok.
Az NFL értelmezése szerint egy passz play mindig a passzolónál kezdõdik, akinél értelem szerûen ott van a tojáslabda. A passzolás folyamata akkor tekinthetõ elkezdõdöttnek, ha a labdát tartó keze elõrelendül. Az, hogy mikor tekinthetõ egy passz sikertelennek, ill. mikor lesz passz play-bõl fumble, nem tartozik szervesen a témához, így talán megbocsájtja a kedves olvasó, ha átugrom a szabály ide vonatkozó részét.
Egy védõ sem szaladhat neki a passzolónak, ha a labda már elhagyta a passzoló kezét. Valamint a védõ, ha akadálytalan az útja az irányítóhoz, nem ütheti térden vagy az alatt, függetlenül attól, hogy milyen irányból közelíti meg az irányítót. A bírók azonnal lefújhatják az adott play-t, ha az irányítót már elkapta egy védõ és ha úgy ítélik meg, hogy a QB biztonsága már veszélyben van.
Ez még viszonylag az egyszerûebb szabályok közé tartozik, sokat magyarázni nem kell rajta. Ha már az irányítóknál tartunk, megemlíteném Brett Favre-t, aki a hét a legviccesebb mondatát köszönhetjük: „Nem emlékszem” – mondta az irányító, mikor arról faggatták az újságírók, hogy alávetették-e vizsgálatoknak, miután úgy tûnt, hogy agyrázkódást szenvedett…
Persze most már nem csak az irányítókat, hanem a futóktól kezdve az elkapókig mindenki védenek a támadók közül, ennek pedig egyértelmûen nem örülnek a védõk. Állítják, már régen nem olyan fizikális sport az amerikai futball, mint lennie kellene – valamilyen szinten egyetértek velük, bár egy-egy rosszul sikerült ütésnek komoly élettani hatása lehet. Azon kívül, hogy a hatalmas ütközések és az esetleges agyrázkódások után esetleg több meccset is ki kell hagyni az elszenvedõ félnek vagy feleknek, maradandó sérülések is elõfordulhatnak.
„Az agy egy puha szerv, melyet a kemény koponyacsont és az agyfolyadék véd. Normál körülmények között az agyfolyadéknak az a szerepe, hogy megakadályozza az agynak a koponyához való ütõdését. Azonban, mikor a testet hirtelen, nagy erejû ütés éri, az agyat az agyfolyadék nem képes teljesen megvédeni, az a koponyához ütõdik, és átmenetileg zavar áll be a mûködésében” – írja a webbeteg.hu. De mit is jelent ez pontosan? Zavar állhat be a mozgáskoordinációban, eszméletvesztés követezhet be, látászvavar jelentkezhet, koncentrációs képességek csökkenése és a reflexek romlása is elõfordulhat. Az elõbb említett dolgok közül ha bármelyik hiányzik egy profi játékosnál, akkor bizony komoly gond van, azonnal le kell vinni a pályáról. Gondoljunk csak a Dunta Robinson – DeSean Jackson ütközésre, ami után mozdulatlanul feküdtek a gyepen. Nem volt szép látvány, ugye?
Tehát nem gyerekjáték az agyrázkódás, és egy pillanatra sem szabad szem elõl téveszteni azt, hogy bár az amerikai futball nagyon komoly és „vérre menõ sport”, nem szabad, hogy emiatt játékosok komolyan sérüljenek, így az NFL szigorított. Az új szabály szerint „a védtelen játékosokat (azok a játékosok, akik éppen passzoltak, vagy a passzolnak) nem lehet megütni a sisak elülsõ részével vagy a rostélyával”. A szabály további része így szól: „a szabály azt is tiltja, hogy a védõ úgy szereljen egy védtelen játékost, hogy a védõ sisakja vagy sisakrostélya nagy erõvel érintkezzen a védtelen játékos fejével, nyakával vagy arcával, még akkor sem, ha a legelsõ érintkezés pillanatában az ütés pontja alacsonyabban volt, mint a védtelen játékos nyaka.”
Tehát próbálják elejét venni a további sérüléseknek, de akármilyen komoly szabályt hoznak, egy dolgot nekik is figyelembe kellene venniük: véletlenek márpedig léteznek, ráadásul egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy szándékos volt-e a durva szerelés, vagy csak véletlenül jött ki úgy a lépés…
