Idén augusztusban jött ki egy film, amely a „The Tillman Story” címet kapta, nem kapott nagy hírverést. Egy NFL-es hõs történetét meséli el, aki feladta a karrierjét és a hírnevet, hogy a hazájáért harcoljon a 2001. szeptember 11-i szomorú események után. De Pat Tillman nem csak harcolt a hazájáért, meg is halt érte, miközben 2004-ben Afganisztánban szolgált. Amerika meggyászolta. Hõsi halált halt, a bajtársait az ellenség pusztító golyózáporában próbálta védeni, és halála után megkapta az Ezüst Csillag kitüntetést. A szomorú George Bush a nemzeti televízióban így fogalmazott: „Pat Tillman imádta a futballt, de még jobban szerette Amerikát.” Miközben az ország gyászolta Tillman tragikus halálát, és a hadsereg sajtóosztálya azon dolgozott, hogy hõssé tegyék, a halott katona családja kérdezni kezdett. És nem tetszett nekik a válasz, amit kaptak. Ugyanis Pat Tillmant nem az ellenség ölte meg, hanem az ügynevezett baráti tûz.
Tillman egy igazi amerikai hõs volt. 1976 novemberében született a kaliforniai San José-ban, az Arizona State University kiváló játékosa volt. Linebacker volt, kritikusai szerint ez a védelmi poszt nem volt alkalmas számára testalkata miatt, kicsinek tartották. Tillman ezzel nem értett egyet, annyira jól játszott, hogy az 1998-as Drafton a 226. helyen az Arizona Cardinals ki is választotta. Náluk már safety-ként játszott, egy másik poszt, ahol nagyot kell ütközni, és türelmesnek kell lenni. És ott is jó volt. Annyira, hogy 2000-ben beválasztották a Sports Illustrated All-Pro csapatába.
De Pat nem csak egy keményen ütközõ, üresfejû futballsztár volt. Gondolkodó volt, egy olyan ateista, aki csak azért olvasott vallásos könyveket, hogy más szemszögbõl is szemlélhesse a világot. Nagy volt az olvasottsága, és arról volt ismert, hogy képes volt váratlan dolgokat tenni. 2002 májusában olyan döntést hozott, amely a velejéig megrázta a sportvilágot.
A fegyverek szava
Miután látta a 9/11-et, a New Yorkot ért terrorista-támadást, Pat eldöntötte, tenni akar valamit. Visszautasította a Cardinals három éves, 3,6 millió dolláros szerzõdését, majd õ és a testvére csatlakoztak az Egyesült Államok hadseregéhez. Testvére, Kevin is tehetséges volt. Õ profi baseball-játékos lehetett volna, de inkább katona lett. A testvérek elõbb Washingtonba kerültek, majd 2003-ban már Irakban harcoltak. 2003 végére Pat pályafutása a seregben épp olyan sikeres volt, mint az NFL-ben.
Azonban 2004. április 22-én, miközben Afganisztánban szolgált, a Tillman család olyan hírt kapott, amitõl minden háborúban lévõ katona szülei rettegnek. A fiuk ütközetben elhunyt. A hadsereg állítása szerint Khosttól 40 kilométernyire délnyugatra, a pakisztáni határ közelében, Sperah falu külterületén Patet és az egységét egy úton csapdába csalták. Meghalt egy afgán nemzetõr is, két másik amerikai katona pedig megsérült. Pat az embereit felparancsolta egy dombra, hogy onnan segítsenek bajtársaiknak, akiket beszorított a támadás. Halála után hamar kiderült, hogy a tények nem passzolnak. Bryan O’Neal törzsõrmester, akivel látható egy interjú a filmben is, Pat halálának estéjén az egykori linebacker mellett volt. O’Neal jelentette feletteseinek Pat halálának mikéntjét, és ami ezután történt, sokkoló volt: azt a parancsot kapta, hogy Kevinnek, Pat bátyjának ezt ne mondja el. „Bárcsak azonnal elmondtam volna neki az igazat” – mondta O’Neal.
Russell Baer egykori katona, a Tillman-testvérek közeli barátja volt. Õ az egyike azoknak, akik megkérdõjelezték az Egyesült Államok kormányának hivatalos történetverzióját. Baer így véli: „Nyugodtan mondhatták volna, hogy nyomozás folyik, és fenn áll a lehetõsége annak, hogy baráti tûz miatt halt meg. De inkább elõadták ezt az eltúlzott sztorit egy fickóról, aki egy dombra rohan fel. Õ volt a leghíresebb katona, és a hadsereg ölte meg. Persze most már azért imádkoznak, nehogy a család tegyen valamit az ügyben.”
A Pat halálát követõ napokban olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek megerõsítették, Tillman halálát az ellenség golyói okozták. A jelentések mögött a most már visszavonult Stanley McChrystal altábornagy állt, az az ember, akit Barack Obama az afganisztáni mûveletek fõparancsnokává nevezett ki. Nem sokkal Tillman halála után McChrystal újabb emlékeztetõt küldött a még kormányon lévõ Bush-nak, amiben arra figyelmeztetett, hogy Tillman halálát baráti tûz is okozhatta. Míg a kormány azzal volt elfoglalva, hogy elkerülje az igazságot, Pat-nek, a hõsi halottnak a temetését élõben közvetítette a nemzeti televízió. A temetés a mai napig dühíti a szülõket. Pat édesanyja, Mary elmondta: „Semmit nem tudtunk errõl az emlékeztetõrõl, amikor megírták. Igazából csak hetekkel Pat temetése után tudtuk meg, hogy nagy a lehetõsége annak, hogy baráti tûzben halt meg.”
Mary Tillman azt állítja, a boncolási jegyzõkönyv, és a helyszíni kórházi jelentés is gyanús volt. A boncolási jegyzõkönyv olyan leírást ad Pat testérõl, amely alapján az is kétségbe vonható, hogy egyáltalán az õ teste volt. Voltak olyan utalások, hogy amikor visszavitték a bázisra, még életben volt, pedig a katonák által elmondottak szerint Patet a pergõtûz gyakorlatilag lefejezte, és az egészségügyisek is halottnak nyilvánították a helyszínen.
Számos oka volt annak, hogy a kormány nem akarta, hogy kiderüljön az igazság Pat halálával kapcsolatban. Állítólag Tillman már nem volt olyan biztos abban, hogy törvényes ez a háború, kétségei támadtak. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a fegyverzetét és a jegyzetfüzeteit is elégették, hogy eltitkolják háborúellenes véleményét. Édesanyja írt egy könyvet fia haláláról, a film pedig a hat éve folyó küzdelem csúcspontját jelenti, ami során azért harcolt a Tillman-család, hogy számon kérje a hadsereget, amiért titkolóztak fiuk halálával kapcsolatban.
Az igazság
Az Egyesült Államok kormánya lassan vállalt némi felelõsséget Tillman halálában. 2007. március 26-án a Pentagon kibocsátott egy jelentést Pat utolsó perceinek körülményeirõl, és az azt követõ takargatásról. A jelentésben ez áll: „Hangsúlyozzuk, hogy az összes nyomozó megállapította Tillman tizedes halálának alapvetõ tényeit – azt, hogy baráti tûz okozta, hogy a Tillman tizedes szakaszában az egyik autó utasai voltak felelõsek, akiket a körülmények összezavartak, a barátot ellenségnek hitték. Az egyik nyomozás sem sugallta, hogy Tillman tizedes halála más lett volna egy balesetnél. A mi újbóli vizsgálatunk és a hadsereg nyomozóhivatala által nemrég befejezett nyomozás sem talált ezeket megcáfoló bizonyítékot.”
Ennek ellenére Amir Bar-Lev, a film készítõje úgy hiszi, bizonyos tényeket még mindig takargatnak: „Meglepõen észleltem, mennyire pontatlanul érzékelik ezt a sztorit az emberek. Mindenki azt hiszi, vége. De a mai napig folytatódik, és senkit nem vontak felelõsségre. A hadsereg nemrég kiadott egy nyilatkozatot, egy újabb hazugsággal. Bocsánatot kértek a hibáikért. De ezek soha nem voltak hibák, hanem a tények megfontolt leplezése volt. Úgy tûnik, egészen a Fehér Házig érnek a szálak.”
A katonákkal, Pat özvegyével, Marie-vel és a családdal készített interjúk által Bar-Lev rámutat néhány lyukra az eltussolásban. És úgy tûnik, George Bush is alábecsült egy amerikai anyát. Mary Tillman kijelentette: „A kormány nem csak nekünk hazudott, hanem az egész nemzetnek.”
