Fotón: Brett Favre QB, Minnesota Vikings
Az elsõ 17 alkalommal, amikor visszavonult, sajnáltuk. Olyan fickónak tûnt, aki a fizikai halandósága és a játék iránti szeretet között vívódik, ami mindig is magától értetõdõ volt. Már Packerként vissza kellett volna vonulnia, de nem lehet hibáztatni, amiért meg akarta mutatni nekik, megy nélkülük is. Még azt is meg lehetett bocsátani neki, hogy tavaly egy egész nyáron keresztül gondolkodott, míg végül megjelent Minnesotában, és majdnem Super Bowl-csapatot varázsolt belõlük. Persze, a Saints ellen õ dobta a végzetes interceptiont, de addigra már sokat kapott, és olyan magasra emelte a Vikingeket, ahova nélküle soha nem jutottak volna el, hogy csak megráztuk a fejünket és mosolyogtunk, mint egy õrült unokatestvérünkön, aki bátor és érdekes, valahogy mégis mindig bajba keveredik.
De most minden nap egyre biztosabbá válik, hogy idén nyáron Favre-nak követnie kellett volna az ösztöneit, és a farmon kellett volna maradnia. Még akkor is ragaszkodnia kellett volna hozzá, amikor a csapattársai kivettek egy szabadnapot az edzõtáborban, és magángéppel hozzá repültek, hogy a visszatérése érdekében könyörögjenek neki. Tudta, hogy a bokája nincs rendben, és a válla akkor is hasogatott, amikor Hattiesburgben a csillagszemû középiskolásoknak dobált. Tudta, hogy nem lenne önmaga, de az arrogancia egy halálos dolog, és a „nem” lehet a legnehezebb szó, amit egy férfinak ki kell mondani, ha körülötte mindenki könyörög, hogy azt tegye, amit már nem tud megtenni, és ezt a szíve mélyén tudja is.
Favre most már nem csak a könyökével és a pontosságával kínlódik, de belekeveredett egy szexbotrányba is, legalábbis ezzel vádolják, de egyelõre erre nincs bizonyíték. Állítólag egy a Jets egykori alkalmazottjával szûrte össze a levet, amibe belekeveredett néhány masszõr és egy telefon kamerája is. Szomorú vég egy 41 éves férfi számára, akire mindig úgy néztek fel, mint Huckleberry Finn-re, úgy bántak vele, mint Tom Sawyerrel, és nem kértek tõle semmi mást, csak azt, hogy úgy dobja a labdát, ahogyan elõtte még senki sem tette. Pályafutása jelenlegi szintéj Favre olyan csapdává vált, hogy egy olyan csapat, mint a Vikings, nem tud nyerni nélküle, de vele sem fognak. Jelenléte megengedi, hogy más gyengeségeket figyelmen kívül hagyjanak, mert még mindig sok hibát képes álcázni, ahogy tette a Jets ellen is, amikor a 2. félidõben 3 TD-passzt adott, hogy a vereséget egy drámai szembenállássá változtassa. De végsõ soron csak egy olyan fickó, aki a kelleténél egynél többször próbál a legendás irányító lenni, és ahelyett, hogy lövedékeit az ellenfélre szórná, lábon fogja lõni magát, csapata pedig kiesik.
Szóval el lehet gondolkodni, vajon Favre tudta-e, hogy a lehetõ legjobban kihasználta a karját és az ismertségét, nincs tovább meg kell állni. El lehet gondolkodni, vajon ezért ült-e otthon olyan sokáig, mielõtt beadta a derekát egy repülõgépnyi csapattársnak, akik nem tudták mit kapnak ezúttal. Amit kaptak, az Joe Namath a Rams mezében, és Johnny Unitas a Chargers mezében. Egy üres egyenruhát kaptak, aki már nem önmaga, és ezt a legszomorúbb helyen mutatja, a reflektorfényben, amik már nem azért vannak ráirányítva, amiért egykor voltak.
Fordította: Geczõ László
