A kért oldal néhány másodpercen belül betöltődik
Hirdetés átugrása
polacsek 970×550
Újház 970*250
Újház 300*300

A SZABADHÉT UTÓHATÁSAI

finn wellness 640*360

Fotón: Andy Studebaker OLB, Kansas City Chiefs

De 1990-ben a liga úgy döntött, hogy a 16 meccset 17 hét alatt kell lejátszani, így mindegyik csapatnak lehet egy meccs nélküli hete a szezon során. (1993-ban pedig 18 hetes idénnyel próbálkoztak, mindegyik csapat 2 szabadhetet kapott.) 1990-ben, a 4. játékhéttõl a 28 franchise mindegyike kapott egy hétvégét, amikor nem kellett stratégiákat kidolgozni, utazgatni, és egy nagyon fizikális, háromórás meccset lejátszani, helyette pihenhettek, és a szezon hátralévõ részére készülhettek. Azóta 32 csapatosra bõvült a liga, maradt a szabadhét, amely egy felmérési ponttá változott. Ekkor van idejük az edzõknek és elemzõknek, hogy visszapillantsanak az elõzõ meccsekre, és elõretekintsenek a következõkre. Néhány csapat a szabadhét után erõsebbé, frissebbé válik, amely a pihenés jótékony hatása, mások pedig lomhán és rozsdásan térnek vissza.

A Pro Football Weekly megvizsgálta a legutóbbi ligabõvítés óta (a Houston Texans 2002-ben csatlakozott) összegyûlt adatokat. Az elmúlt 8 szezon adatait nagyító alá véve a PFW három elméletet szemrevételezett:

1. elmélet: Ha korán van a szabadhét, a csapatok a szezon végére lemerülnek
Egy csapat sem akarja megállítani a pozitív lendületet, szóval egy szabadhétre negatívumként is lehet tekinteni, ha egy gárda jól játszik. Vegyük például a Chiefs-et. Amikor áprilisban fény derült a meccsnaptárra, egy fiatal csapat számára a 4. heti szabadság jó dolognak tûnhetett, fõleg azok után, hogy olyan, rájátszásba várt csapatok ellen kezdik a szezont, mint a Chargers és a 49ers. Most, hogy a Kansas City 3-0-val áll, biztosan azt szeretnék, ha folytatódna a tendencia, és bárcsak játszhattak volna a 4. héten is. Andy Studebaker, a Chiefs linebackere így gondolja: „Az, ami, és akkor jön, amikor. Minden évben van egy szabadhét, ami alatt jobbá lehet válni. Amikor a következõ meccs elérkezik, arra építkezünk, amit csináltunk.” 2002 és 2006 között a 3. héten volt leghamarabb pihenõ, 4 szezon alatt 20 csapat ment úgy szabadságra, hogy 2 meccset játszottak le. Ezek a csapatok épp, hogy az 50%-os teljesítmény felett zárták az évet, átlagban 8,55 gyõzelmet arattak szezononként. Az a hat csapat, amely a szabadhét elõtt 2-0-val kezdett, a szezonban átlagban 11,67 gyõzelmet szerzett, és csak egyikük, a 2004-es Patriots nyerte meg a Super Bowlt. Azok a csapatok, amelyek 0-2 után pihentek, átlagban 7,11-szer gyõztek a szezonban. Az elmúlt 3 évben a szabadhetek a 4. fordulóban kezdõdtek. 14 csapat pihent, az évet átlagban 7,57 gyõzelemmel zárták. Közülük csak egy, a 2008-as Giants ment veretlenül szabadságra. És most a Chiefs rajongók figyeljenek: az a Giants 12-4-gyel zárta a szezont, de a rájátszásban kikapott.

2. elmélet: Az átlagos csapatok ugródeszkaként használhatják a szabadhetet
A veterán csapatok a pihenésre használják a szabadhetet, a fiatal gárdák pedig a tanulásra. A rosszul játszó csapatok arra, hogy visszatérjenek az alapokhoz, és azon dolgozzanak, a jók pedig abban reménykednek, a játékmentes hétvége nem töri meg a lendületüket. De mi van az átlagos csapatokkal? 2002 óta 31 csapat ment szabadhétre 50%-os mutatóval, úgy ülték végig a vasárnapi meccseket abban a fordulóban, hogy döntetlen mutatóval nézték ellenfeleiket, amint elorozzák elõlük a rájátszást. Kiderült, a szabadhét után nem történt sok változás. Csak néhány 50%-os csapat kapott erõre a szabadhét után. A 2003-as Rams 2-2-vel ment pihenni, Kurt Warner volt az irányítójuk, akinek nem ment valami jól a játék. Marc Bulgerre váltottak, a szabadhét után zsinórban 3-szor gyõztek, és végül 12-4-gyel zártak. Tavaly a Chargers kész katasztrófa volt, 2-2-vel mentek szabadságra, majd a 6. héten kikaptak a Broncos-tól. Ez volt az alapszakasz utolsó elvesztett meccse, Philip Rivers irányító 11 sorozatos gyõzelemre vezette csapatát, 13-3-mal végeztek. Más csapatok nem voltak ilyen szerencsések. 2008-ban a Jaguars átvészelt néhány korai sérülést, 3-3-nál érte õket a szabadhét, ami alatt senki egészsége nem javult, a csapat pedig csak kettõt nyert meg az utolsó 10 meccsébõl, 5-11-gyel zárták az évet. St. Louis-ban 2005-ban hasonló volt a helyzet, 4-4-gyel mentek szabadságra, de 6-10-zel vágtak neki a holtszezonnak, miután gyengén zárták az évet. És a 2007-es Raiders is 4-4-gyel ment pihenni, de utána egyetlen meccset sem nyertek meg. Összegezve, a 31 csapat, amely 50%-os teljesítménnyel ment szabadságra, átlagban 8,48 gyõzelemmel zárták a szezonokat, ami azt jelenti, hogy a következetlen csapatok a pihenõ után is azok maradtak.

3. elmélet: A szabadhét idõzítése befolyásolja a végsõ eredményt
Mekkora a különbség egy korai szabadhét és egy késõbbi között? Az adatok alapján a válasz egyszerû: nem sok. 2002 és 2009 között 116 csapat végzett 9, vagy annál több gyõzelemmel az alapszakaszban 57-nek (49 százalék) volt szabadhete a 3. és 6. hét között. Ide tartozik 5 Super Bowl-gyõztes is ebbõl az idõszakból. A másik 59 csapat, amely 50%-nál jobb mérleggel zárta a szezont, a 7. és a 10. hét között pihent, beleértve a 3 másik Super Bowl-gyõztest és a 2008-as Patriots-t is, akik veretlenül zárták az alapszakaszt. És ez a gyenge csapatoknál is így van. 2002 és 2009 között 140 csapat zárt negatív mérleggel, 68-nak (49 százalék) a 3. és 6. hét között volt a szabadhete. A legrosszabbul végzõ csapatok közül 4-nek volt korai szabadsága. 72 olyan csapat volt, amely nulla, vagy nyolc gyõzelmet aratott, és a 7. meg a 10. hét között pihentek. A gyõzteseknél és veszteseknél is közel 50 százalékos megoszlás azt mutatja, a szabadhét idõzítésének a szezonvégi eredményre hatása elhanyagolható.

Fordította: Geczõ László

Akár most, akár a későbbiekben a "Süti beállítások" gomb megnyomásával módosíthatod a beállításaidat. A későbbiekben ezt a funkciót a főoldal alján találod.
Cookie beállítások