Fotón: Harold ‘Red’ Grange (Chicago Bears) és Benny Friedman (New York Giants)
Az 1930-as szezonban 11 csapat vágott neki az NFL 11. szezonjának. A mezõny továbbra is csoportba osztás nélkül és meglehetõsen szervezetlen menetrend szerint versengett a bajnoki címért, de abban már több ismerõs csapatnevet fedezhetünk fel, mint a liga nyitóidényében rajthoz állók között. 1920-ból a Chicago Bears képében a Decatur Staleys és a Racine Cardinals leszármazottjaként az Arizona Cardinals maradt mai hírmondónak, azóta viszont 1930-ig csatlakozott hozzájuk a Green Bay Packers és a New York Giants. Mindkét utóbbi gárda büszkélkedhetett már ekkor ligaelsõséggel, s 1929-ben éppen Curly Lambeau Csomagolói nõttek minden vetélytársuk fölé.
1930-ban újabb mai NFL-csapat csatlakozott a kipróbált profi ligához. A Portsmouth Spartans (egy Green Bay-nél is apróbb ohiói kisváros csapata, mely késõbb az autógyártás fellegvárába költözik és felveszi a Detroit Lions nevet) már 1929-ben létrejött, de akkor még „független”-ként vívott ki tiszteletre méltó 12-2-1 mérleget. Az év elsõ mérkõzésén, 1930. szeptember 14-én a ligaújonc Spartans hazai pályáján, a Universal Stadiumban az NFL egyik jött-mentje, a Newark Tornadoes ellen mutatkozott be 4000 szurkoló elõtt. A newarkiak nevükkel ellentétben nem képviseltek fergeteges játékerõt és anyagi hátterük is bizonytalan volt – éppen ezért költöztek át a szezon elõtt egy másik New Jersey-i városból Orange-bõl, ahol 1929-ben tengõdtek – így nem késztették komoly erõfeszítésre a debütáló együttest. A találkozón, amelyen tiszteletét tette Joe Carr, a liga vezetõje is, a hazai Spartans 13-6 arányban fektette két vállra ellenfelét. A gárda NFL-beli történelmének elsõ touchdownját Chuck Bennett futotta.
A szezon három nappal késõbbi második összecsapásán a végig pofozógépnek bizonyuló Tornadoes a Giants-et fogadta és ezúttal sokkal simább, 32-0-ás vereséget szenvedett. A Chicago Bears és a Green Bay Packers egy héttel a Spartans és a Tornadoes idénynyitó meccse után, szeptember 21-én vágott neki az évnek. A Packers – soraiban olyan leendõ Hall of Famerekkel, mint Cal Hubbard, Mike Michalske és Johnny Blood – címvédõhöz méltó módon 14-0-val ütötte ki a Cardinals-t. A Medvék két, addig játékosedzõként is mûködõ társtulajdonosa, George Halas és Dutch Sternaman a szezon elõtt – nézeteltéréseikre hivatkozva – felhagyott a játékkal és az edzõsködéssel, de a lépés utat nyitott az új szakvezetõ Ralph Jones számára, hogy tovább finomítsa T-formációs támadóstratégiáját és felfrissítse az – akkor egyébként 20 fõben maximált – rostert olyan új ászokkal, mint az ellenállhatatlan újonc fullback és tackle, Bronko Nagurski. A Bears egyelõre vérszegény 0-0-s döntetlennel debütált a hajdani AFPA-alapító, Dayton Triangles romjain létrejött Brooklyn Dodgers ellen. Halas fiainak idõ kellett, hogy a 1920-1930-as évek fordulóját domináló Packers fölé nõjenek, de a sorsdöntõ és fergeteges változásokat hozó ’30-as évtized során végül a csúcsra küzdik magukat és elõkészítik az NFL történetének elsõ klasszikus dinasztiájának hegemóniáját.
