Azoknak, akik nem ismerik a kifejezést: a blackout a televíziós közvetítések világában azt jelenti, hogy egy bizonyos mûsorszám (általában sportesemény) nem sugározható egy médiapiacon. Hogy hogyan jön mindez az NFL-hez? Nos, a liga ezzel a szabállyal próbálja rávenni a csapatok szurkolóit, hogy inkább élõben nézzék meg a mérkõzéseket, minthogy – komoly bevételektõl (nem csak a belépõk árától, de a közvetítési pénzektõl is) megfosztva csapatukat – televízión (vagy rádión) kövessék a találkozókat. Magyarán, ha egy csapat nem adja el az aktuális meccsre szóló jegyeket 72 órával a kezdés elõtt, a régióban nem adják a meccset. Persze a szabály ennél sokkal részletesebb, de elõbb foglalkozzunk a rendelkezés elõzményeivel.
A blackout szabály 1973 óta él mai formájában, de korábban is létezett. Furcsa módon, 1973 elõtt egyetlen meccset sem lehetett televízióban nézni a csapat székhelyéül szolgáló városban, az teljesen mindegy volt, hogy elkeltek-e a jegyek vagy sem. Egyszerûen, csak az láthatta a meccset, aki kiment személyesen, a többiek pedig próbáltak valahogy jegyet szerezni a következõ mérkõzésre. A szabály ráadásul a döntõkre is vonatkozott, így fordulhatott elõ például az az érdekesség, hogy 1958-ban New York lakossága nem láthatta a Baltimore Colts – New York Giants meccset, melyet „Minden idõk legjobb meccsének” is neveznek, habár minden jegy elkelt. Ma már nevetségesnek tûnik, de az elsõ hét Super Bowl-t sem lehetett megnézni a házigazdaként szolgáló városban, csak élõben, a teltházak ellenére. 1973-ban aztán az NFL vezetõi rájöttek, hogy balgaság nem kihasználni a helyi piacok és tévétársaságok adta lehetõségeket. Azóta a fent említett formában él a szabály, vagyis csak akkor nincs közvetítés, ha marad jegy a meccsre.
Ez persze nem ilyen egyszerû, mint ahogy szinte semmi sem az az NFL-ben, de éppen ez adja az egész liga varázsát. Több oldalon is le lehetne írni a rendelkezéseket és a részleteket, de most inkább a lényegesebb, érdekesebb és szórakoztatóbb dolgokat emelném ki. Az elsõ és legfontosabb hogy a blackout-zóna 75 mérföldet, vagyis 120 kilométeres távolságot jelent a stadiontól (és a közvetítõ állomástól, ami általában a stadion közelségében van), vagyis ezen távolságon belül, az átjátszóállomások nem adják a meccset. Mivel sokszor 75 mérföldön túl is vannak olyan régiók, amelyek egyébként a csapat szurkolótáborához tartoznak és a médiapiacon ezt „fogyasztással” is igazolják, általában azokat a területeket is hozzácsapják a régióhoz.
Az egyedüli csapat, amelyikre nem vonatkozik a blackout szabály, az a Green Bay Packers, mivel a csapat rádiós központja a viszonylag távoli (közúton 116 mérföld) Milwaukee-ban van, ahol egyébként a csapat 1953 és 1994 között játszott. A szabály értelmében így mind Milwaukee, mind Green Bay 75 mérföldeses körzete a blackout zónához tartozna, de az NFL nekik felmentést adott. Szerencsére ez a rendelkezés szinte fölösleges, ugyanis a Sajtfejûek 1960 óta minden meccsre teltházat produkáltak, sõt általában nyolcvanezer fõs várólistájuk van a szezonbérletekre!
Az NFL idáig egyszer adott felmentést más csapatnak, 2005-ben a Katrina hurrikán utáni pusztítás okán a Saints idegen stadionokban játszotta a meccseit (a Louisiana Superdome ekkor a menekülteknek adott otthont) és egy mérkõzésen nem tudott teltházat produkálni. Az NFL egyébként ezen példán kívül is szokott engedékeny lenni: számtalanszor elõfordult, hogy mivel már csak párszáz eladásra váró jegy volt a pénztárakban, 72 óráról 48-ra, vagy még kevesebbre csökkentette a határidõt.
A csapatok és a közvetítõ csatornák is szoktak trükközni alkalomadtán. Bevett szokás például, hogy jótékonykodva elajándékozzák a megmaradt jegyeket a rászorulóknak (árvaházak, kórházak, otthonok) így pedig már közvetíthetik a meccset. A másik lehetséges megoldás, hogy ha egy csapat már a szezon elõtt látja, hogy gyászosak a bérleteladások, akkor lezárhat pár szektort a stadionban. A fagyi viszont csúnyán visszanyalhat, ha a csapat a vártnál jobban szerepel és vinnék a megmaradt jegyeket, ugyanis az év elején lezárt szektorokat már nem lehet visszanyitni, csak a következõ szezonban.
A csatornáknak egyébként mindig készülniük kell egy vésztervvel, hogy abban az esetben, ha nem fogynak a belépõk, milyen mûsort közvetítsenek a régióban. Ha kábelcsatornáról van szó, akkor az is lehetséges, hogy az adott idõsávra a csatorna eltûnik a kínálatból (ez ritkán fordul elõ, mert mind az ESPN, mind az NFL Network meg szokta tudni tölteni ezt az idõt).
A szabály egyébként a Pro Bowl-ra is vonatkozik, ráadásul, amíg Hawaii-n rendezték az eseményt, a kis állam dicsekedhetett a legnagyobb blackout zónával, mert a legközelebbi közvetítõ állomások Kaliforniában, Amerikai Szamoában és Guamban vannak. 2009-tõl a Pro Bowl-t Miami-ban rendezik, így ide is a 75 mérföldes szabály vonatkozik már. Ugyanettõl az évtõl a liga kicsit megkönnyítette a csatornák dolgát, ugyanis a több egy idõben futó meccs leglényegesebb mozzanatait szimultánban mutató RedZone Channel adásokra nem vonatkozik már a szabály.
Annak idején Los Angeles-bõl a Rams-nek kellett elköltöznie St. Louis-ba, mivel rendre blackout-os meccseket produkáltak, így 1995-tõl a nyugati nagyvárosnak nincs is csapata. Manapság a Jacksonville Jaguars-nál vannak hasonló problémák. A Jags stadionja egyébként is az egyik legnagyobb az NFL-ben és az évenkénti Florida – Giorgia college meccseket, valamint, a szintén egyetemi szinten létezõ Gator Bowl-t rendre ki is szolgálja, de nyolc hazai NFL meccshez már általában kicsi a vásárlópiac. Idén úgy néz ki, hogy az elsõ három-négy meccsre már szinte minden jegy elfogyott, de a csapatok számára általában a szezon második fele szokott nehéz lenni. Minden a Jaguárokon múlik, ha jól szerepelnek, lehet, hogy megússzák a közvetítések korlátozását az utolsó négy meccsen is.
Gondban lehet viszont a Buccaneers, a Rams, a Lions, a Raiders, a Bills, a Chargers és a Bengals. Az elsõ öt csapat esetében érthetõ a szurkolók távolmaradása, ugyanis tavaly elég rosszul szerepeltek, de hogy a divízió-gyõztes Bengals és Chargers rajongói miért maradnak távol, azt nem tudni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az utóbb említett két csapat az NFL engedékenységét kihasználva tavaly is eladta minden jegyét 24 órával a meccsek elõtt.
A cikk végéhez érve szeretném leszögezni, hogy a blackout szabály nem csak az NFL sajátossága, ugyanúgy jelen van az NHL-ben, az NBA-ben és az MLB-ben is, de csak az NFL-ben van köze a látogatottsághoz és az eladott jegyekhez. A többi major ligában általában a televíziós társaságok csatározásainak következtében marad ki egy-egy régió a mûsorszórásból. Én személy szerint nagyon jó ötletnek találom ezt a szabályt, ugyanis láthatóan mûködõképes, hiszen a stadionok – néhány említett kivételtõl eltekintve – megtelnek, mégpedig nem is kevés szurkolóval. Manapság egyébként a blackout jelentõsége csökkent, ugyanis az internetes stream-eken keresztül neten is nézhetõk a meccsek, de maga az alapötlet jó és talán más ligákban és sportágakban is hasznosítható lenne, ahol probléma van a látogatottsággal.
