Fotón: Troy Polamalu DB, Pittsburgh Steelers
AFC Észak
Pittsburgh Steelers: Troy Polamalu
Õ a Kohászok védelmének alfája és omegája, nélküle a védelem közel sem játszik olyan elit szinten, mint mikor ott van a védelem leghátsó részében. Az elmúlt szezonban kidõlt, és vele együtt kidõlt a Steelers betonkeménynek mondott védelme is, így nem volt csoda, hogy nem jutottak be a playoffba sem. Csupán öt találkozón lépett pályára, késõbb térdsérülése akadályozta meg abban, hogy ott legyen a többiekkel a gyepen. Ha ott van a pályán mindenkit nyugalom tölt el, hiszen tudják, hogy Polamalu figyel és résen van. Reménykedjünk, hogy Polamalu mellet mind a 10 védõ a megszokott magabiztossággal léphet majd pályára. Dick LeBeau, a defenzív koordinátor (és egyébként 2010 Hall of Famer) azt mondta, hogy egyszerûen nincs gyenge pontja a játékosnak: atletikus, okos, ösztönös és a passz és a futás ellen is kiválóan védekezik. Higgyünk a Hall of Famernek, tudja mit beszél.
Cleveland Browns: Josh Cribbs
Három új irányítóval vág a szezonnak a Browns, kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebbõl kisülni, de az tény, hogy a sikerekhez Josh Cribbs is jócskán hozzátehet. Kétség kívül õ a liga egyik, ha nem a legjobb visszahordója, így a speciális egység idén is fontos szerephez juthat. Ráadásul ha Delhomme és Wallace nem tudja majd hozni a pontokat, akkor Cribbs-nek kell majd ismét felvenni a nyúlcipõt és átvágtatni az ellenfél végzónájába egy kickoff, mezõnygól vagy punt után. Ugyan a speciális egységben villog a legjobban, a wildcat formációban is megtalálta helyét: számítsunk rá, hogy az idei szezonban sokat fogjuk látni a wildcat formációkban, de akár elkapóként is nagyobb szerephez juthat, mint tavaly.
Baltimore Ravens: Ray Lewis
Egy ideig gondolkoztam, hogy Ed Reed-et, vagy az MLB-t válasszam, végül Lewis mellett maradtam, annak ellenére, hogy a safety is legalább olyan kaliberû játékos, mint Lewis. Reed is legalább annyira számít a baltimore-i védelemnek, mint Lewis, de talán a MLB vezetõi képessége az, ami a többiek fölé emeli õt. Hallgatnak rá, iszonyatosan tapasztalt játékos, megjárt már számos hullámhegyet és völgyet, de még mindig itt van és továbbra is õ vezeti a Hollók védelmét. Szívét – lelkét beleadja a játékba, és ez az, ami igazán számít: a lelkesedés.
Cincinnati Bengals: Chad Ochocinco
Közhelynek tûnik, de nélküle tényleg sokkal rosszabb lenne a csapat 2010-ben, hiába került oda „Batman” is. Nagyon nagy fegyvertény a 85-ös mezszámú elkapó, nagyon kell rá vigyázni, gyors, agilis és kiválóan kapja el a leglehetetlenebb helyre dobott labdákat is. Igaz, hogy a szája be sem áll és folyamatosan produkálja magát, de végsõ soron megvan az eredménye: komolyan félnek tõle az ellenfél védõi. Terrel „Batman” Owens szerzõdtetésével még egy olyan elkapó került oda, akire oda kell majd figyelni az ellenfeleknek, így talán nagyobb szabadságot kaphat majd Ochocinco.
AFC Kelet
Buffalo Bills: Fred Jackson
Nincs mese, irányító híján a futónak kell nyakába venni a csapatot. Az RB teljesítménye folyamatosan javul, tavaly átlépte az 1000 yardos határt, és számítsunk arra, hogy idén is ilyen, ha nem jobb játékot fogunk tõle látni. Ugyan Lynch és Spiller még ott van mögötte, õ marad majd a fõ málhásló, akire a támadók támaszkodhatnak (kicsit hasonló lesz a helyzet, mint tavaly St. Louis-ban). Nem hiszem, hogy akár Lynch vagy Spiller képes lenne átvenni Jackson szerepét egy esetleges sérülés után.
Miami Dolphins: Jake Long
Egy igazi bulldózer, aki olyan lyukakat csinál a két futónak, amiben egy kamion is meg tudna fordulni. A Delfinek nagy hangsúlyt fektetnek a futójátékra, mely nagyban köszönhetõ a sokszor alkalmazott wildcat formációnak. A left tackle két éve van a ligában, eddig két Pro Bowlon vett részt, azt hiszem nem kell tovább ragozni, hogy miért oly’ fontos része az offenzív falnak Long.
New England Patriots: Randy Moss
Körülbelül olyan fontos a Pats-nek Moss, mint a Cardinals-nak Fitzgerald, egyszóval: létfontosságú. Ugyan Welker felépült és volt is pár szép elkapás az eddigi holtszezonbeli meccseken, tény, hogy Brady elsõ számú célpontja Moss marad, akkor is, ha az ég a földdel összeér. A korábban kosarazó Moss magas, gyors és jól ugrik – életveszélyes elkapó, nem hiába állítanak rá az ellenfelek több CB-t is egyszerre, ezzel pedig eggyel kevesebb védõ játékos van ott, ahol szükség lenne rá.
New York Jets: Nick Mangold
Annyi sztár veterán van a csapatban, hogy kicsit nehéz volt választani közülük, de talán magáért beszél a tény, hogy Mangold most kapott új szerzõdést, mellyel õ lett az NFL egyik legjobban fizetett játékosa. Kiválóan játszik center poszton, megbízható, segítõkész és szerény. Ha kidõlne a fal közepébõl, akkor bizony nagy slamasztikában lenne Ryan csapata, ami eddigi elõszezonbeli találkozókon sem szerepelt túl fényesen.
