A kért oldal néhány másodpercen belül betöltődik
Hirdetés átugrása
stihl 970×550
Becmol 970*250
Finn wellness 300×300

A DOPPING-ELLENÕRZÉSEK FURCSA VILÁGA

finn wellness 640*360

Fotón: Brett Favre QB

Hogy megértsük a dátum komolyságát, menjünk vissza 1996-ba, amikor a következõ dermesztõ történet jelent meg a Sports Illustrated hasábjain:

„Brett Favre, a Green Bay Packers irányítója egészen pontosan meg tudja mondani mikor, hol, és miért rémült halálra. Február 27-én történt a Green Bay-ben található Bellin Kórház 208-as szobájában, ahol egy mûtét során eltávolítottak egy csontsarkantyút, és számos csontszilánkot a bal bokájából. Favre, az 1995-ös szezon legértékesebb játékosa az egyik percben a barátnõjével, Deanna Tynes-szal, 7 éves kislányukkal, Brittany-val, és egy nõvérrel beszélgetett. A következõ emléke meg már az, hogy csövek állnak ki a testébõl. Nem emlékszik a köztes 20 percre, amikor a végtagjai elernyedtek, a feje hátracsuklott, és a fogait csikorgatta. A teste így adta tudtára, hogy abba kell hagynia a fájdalomcsillapítók szedését, amikre úgy tekintett, mintha az életét mentenék meg. Azt sem hallhatta, hogy barátnõje azt kiabálja a nõvérnek: ’Fogja meg a nyelvét! Ne hagyja, hogy lenyelje a nyelvét!’ Nem hallotta, amikor a rémült Brittany, miközben kitessékelték a szobából, megkérdezte: ’Anya, meg fog halni?’ Miután véget ért a roham, és magához tért, aggódó tekintetû orvosi személyzetet látott maga körül, ott volt John Gray is, a Packers csapatorvosa, aki így szólt hozzá: „Brett, rohamod volt. Az emberek ebbe bele is halhatnak. Favre szíve összeszorult. Amikor meghallotta, hogy az orvosok szerint a fájdalomcsillapítók szedése vezethetett ide, azt gondolta, abba kell hagynia a pirulák szedését, egyszerûen muszáj.Az elõzõ szezon során Favre annyira túlzásba esett a számára felírt Vicodin szedésével, ami egy fájdalomcsillapító narkotikum, hogy Deanna kezdte félteni párja életét. A csapattársaitól is szerzett tablettákat engedély nélkül. Volt olyan éjszaka, hogy 13 pirulát vett be. Favre elmondta: „Azért tettem ezt, mert szükségem volt rá. Játszanom kellett. A sérülések sok fickó munkáját elvették ebben a ligában, nem hagyhattam. hogy velem is ez történjen. Aztán kicsúszott a dolog a kezeim közül.”

Favre ezután még 14 szezont játszott az NFL-ben, sorozatban 285 meccsen volt kezdõ, ezzel új rekordot állított be, és két hónapja mûtött bal bokájának állapotától függ, hogy visszatér-e 20. szezon járta is. Attól függetlenül, hogy visszatér-e vagy sem, rá kell mutatnunk, hogy augusztus 9-e volt az utolsó nap, amikor az NFL-játékosokat fájdalomcsillapítóra, vagy más tiltott szerre lehetett tesztelni, legközelebb jövõ áprilisban tehetik ezt meg. Szóval ha egy játékos, aki nagyon be akar kerülni egy csapatba, ezért hirtelen úgy dönt, hogy szélsõséges eszközökhöz kell folyamodnia célja elérése érdekében, most kisebb eséllyel bukik le, ha tiltott szerekhez nyúl.

Persze vannak kivételes esetek. Azok a játékosok, akik nemrég pozitív tesztet produkáltak, vagy más okok miatt feltételezik róluk, hogy visszaélést követnek el, például vényre kapható gyógyszereket szednek vény nélkül, augusztus 9-e után is ellenõrizhetõek. De a nagy többséget a Kollektív Munkaszerzõdés értelmében áprilisig tilos tesztelni kokainra, marihuánára, amfetaminra, ópium-származékokra (morfiumra és kodeinre), és phencyclidinre is, amit PCP, vagy angyalpor néven talán jobban ismerünk. A szabadpiaci forgalomban lévõ gyógyszerekre, mint a Tylenol vagy az Aleve, nem tesztelnek, akárcsak a vényre kapható fájdalomcsillapítókra sem, mint a Vicodin, a Demerol, a Percocet vagy az OxyContin. Viszont egész évben ellenõrizhetik a szteroidok, illetve szabályellenes teljesítményfokozók használatát. Más ligák és játékosaik szövetsége másfajta, esetenként szigorúbb szabályokat vezettek be:

– az NBA-ben minden szezonban minden játékos négy véletlenszerû doppingvizsgálaton esik át, ezt október 1. és június 30. között ejtik meg;

– az NHL és az NHLPA hasonló szabályok szerint jár el, minden játékost háromszor ellenõriznek az edzõtábor kezdete, és a szezon vége között. Õket szteroidokra, teljesítményfokozókra, narkotikumokra, és számos más szerre tesztelik, az NHL ugyanis átvette a WADA tiltott szereinek listáját, ami egyébként nem tartalmazza az ópium-származékokat;

– az MLB játékosai, akiket szezon közben szteroidokra tesztelnek, számos szerrel visszaélhetnek, például kokainnal, ópium-származékokkal és marihuánával, ezekre õket is csak „nyomós okkal” tesztelhetik.

Mivel az NBA-vel és az NHL-lel ellentétben az NFL-ben csak a holtszezonban ellenõrzik, hogy a játékosok használnak-e tiltott szereket, míg szezon közben csak a szteroidok használatát ellenõrzik, egyesek azt feltételezhetik, hogy az NFL és az NFLPA jobban aggódik amiatt, hogy a játékosok nagyobbak és erõsebbek lesznek a szteroidoktól, az pedig kevésbé foglalkoztatja õket, hogy illegális gyógyszereket szednek, vagy esetleg kábítószereznek. Ezzel a feltételezéssel egyik szervezet sem ért egyet. Az NFLPA egyik szóvivõje azt mondta, a szövetség komolyan veszi az ügyet, és igyekszik meghatározni, mire van szüksége egy játékosnak, hogy fájdalmak közepette is képes legyen dolgozni. Az NFL szóvivõje pedig ezt nyilatkozta: „A jelenlegi eljárásunk olyan széleskörû, amilyen messzire a szövetség engedte, hogy elmenjünk. Folyamatosan keressük a programunk fejlesztésének módjait. Felismertük, hogy társadalmunkban a felírt ópium-származékokkal való visszaélés, illetve azok nem megfelelõ használata problémát jelent. Az NFL programjában ezekre vannak tesztjeink, a fejlett tudományt, és a problémával kapcsolatos jelenlegi ismereteket használjuk, és követjük trendeket is. Az NFL játékosok körében nem találtuk problémára utaló bizonyítékot, de az ellenõrzések által foglalkozunk az üggyel, és ha kell beavatkozunk és büntetünk.”

Neil Cornrich ügynök és ügyvéd egyetért az NFL álláspontjával. Cornrich ügyfelei között megtaláljuk például Bill Belichicket, a New England Patriots vezetõedzõjét, és Aaron Kampmant, a Jacksonville Jaguars defensive endjét is. Miközben az ügynök megjegyzi, hogy a fájdalomcsillapítókkal való visszaélés komoly gondot jelent a liga és a játékosok szövetsége számára, azt ajánlja, terjesszük ki a látókörünket a teljes Egyesült Államokra: „Ha az NFL-játékosok körében növekszik a fájdalomcsillapítókkal való visszaélés, az az általános növekedést tükrözi, azt, hogy mi történik a társadalomban, a megállapítások tehát nem csak az NFL-re igazak. Az a szomorú valóság, hogy a receptre vehetõ fájdalomcsillapítók az Interneten, vagy külföldön elérhetõek.”

Cornrich észrevételeit adatokkal is alá lehet támasztani. Júliusban a szerekkel való visszaélésért és mentális egészségért felelõs hivatal kibocsátott egy tanulmányt, miszerint 1998 és 2008 között dramatikusan megnõtt a fájdalomcsillapítókkal való visszaélés, ez a népesség majdnem minden metszetét érinti kortól, nemtõl, az iskolázottság fokától, illetve a foglalkoztatottságtól függetlenül.

Természetesen érthetõ, ha egy NFL-játékos csillapítani akarja fájdalmait, de nem csak az õ esetükben, hiszen senki nem szereti, ha fáj valamije. Ésszerûtlen lenne õket eltiltani a fájdalomcsillapítóktól, és egy ilyen döntéssel, pont az ellenkezõjét érnék el a szándékuknak. Ross Tucker, aki jelenleg az SI.com újságírója, és 7 évet játszott az NFL-ben, így vélekedik: „A játékosok az éppen soron következõ meccsre a lehetõ legegészségesebben és legjobban akarják érezni magukat, és a törvényes úton engedélyezett a fájdalom csillapítása. A gondok akkor kezdõdnek, amikor egy játékos úgy gondolja, dupla adag gyógyszertõl kétszer olyan jól fogja érezni magát. Az is elõfordulhat, hogy immunissá válik a nagyobb adagra, amit aztán újra és újra emelni fog.”

De vajon most, hogy a játékosok egyre nagyobbá és erõsebbé válnak, a ligát és a játékosok szövetségét nagyobb felelõsség terheli a visszaélések ellenõrzését tekintve? És ez a két szervezet hogyan állapítja meg, hogy a játékos, aki gyógyszert szed, tényleg a fájdalom ellen teszi, vagy csak azért, hogy betépjen? Nem könnyû válasz ezekre a kérdésekre egy olyan sportág esetében, amely ütközésekkel jár, és a liga nem tudja figyelni a játékosok életét napi 24 órában, és nem is kellene ezt tennie. De fontos feltenni ezeket a kérdéseket, mert a fájdalom egy válasz a teste ért károsodásra. Ha a fájdalmat elnyomja, a játékos nem tudja felértékelni a kárt. Ha valaki hétrõl hétre az NFL-meccsek erõszakosságának teszi ki magát, és nem tudja megfelelõen érzékelni a fájdalmat, komoly, és hosszú távú egészségügyi gondjai lehetnek. Azért is fontos feltenni a fenti kérdéseket, mert egy játékos szerzõdése általában több nem garantált összeget tartalmaz, mint garantáltat, és az várják el tõlük, hogy kemények legyenek, és játsszanak sérülten is. Könnyen elképzelhetõ, hogy minden bevetnek, hogy a pályán maradhassanak.

Néhány orvos rámutatott, azok, akik már többször fejsérülést szenvedtek, emiatt romlott az ítélõképességük, hajlamosabbak a veszélyes viselkedésre, beleértve a tiltott szerek használatát is. Furcsa, hogy ezekre a szerekre csak a holtszezonban tesztelik a játékosokat, pedig sokkal inkább szezon közben nyúlnak a gyógyszerekhez.

A liga már tett lépéseket az agyrázkódások megfelelõbb kezelése érdekében, például szigorították a játékhoz való visszatérést, és idén új szabályok jelentek meg a védtelen játékosok védelmében is, de a fájdalomcsillapítók ellenõrzésének szigorítása fontos elõrelépés lenne a liga részérõl az agyrázkódás megértése felé. Például elindíthatnának egy felmérést, amely során a játékosok név nélkül nyilatkoznának a fájdalomcsillapítók használatáról. Ez egész évben tarthatna, és magában foglalná a játékosok vérének tesztelését egy független laborban, így kiderülne, ha valaki túlzásba viszi a dolgot. Csak így lehet biztosan kideríteni, hogy visszaélnek-e a gyógyszerekkel, és ha igen, hogyan lehet ezen segíteni.

Persze néhány játékos a névtelenség ellenére is tiltakozna, hiszen ki lehetne deríteni, ki egy bizonyos vérminta gazdája. Az MLB-ben már volt egy hasonló, névtelen felmérés, amelyben 2003-ban közel 1.200 játékos vett részt, de néhány név kiszivárgott, szövetségi nyomozás és büntetõeljárás is indult. Ezt úgy kellene felfogni, hogy a felmérés alapvetõen a játékosok egészségének megõrzése érdekében történik, nem pedig azért, hogy elkapják, és nyilvánosságra hozzák a bûnösök neveit.

Fordította: Geczõ László

Akár most, akár a későbbiekben a "Süti beállítások" gomb megnyomásával módosíthatod a beállításaidat. A későbbiekben ezt a funkciót a főoldal alján találod.
Cookie beállítások