Fotón: Darrelle Revis DB, New York Jets és Vincent Jakson WR, San Diego Chargers
Megkockáztatva, hogy túlságosan leegyszerûsítjük a helyzeteket, három lehetséges megoldást határoztunk meg a csapatok részére: „Fizess!” (például a játékos kapjon egy olyan szerzõdést, amely megközelíti azt, amit kér), „Cseréld el!” (elég nyilvánvaló), és „Játssz vele!” (hagyni kell, hogy játssza ki az összes lapját). Mindegyik esetben olvasható egy megoldás, amely nem egy jóslat arra, hogy esetleg mi fog történni, hanem talán ez a legszembetûnõbb megoldás. Jöjjenek az esetek, kezdjük azzal az összezörrenéssel, amely a legtöbbet szerepelt a hírekben:
Darrelle Revis vs. Jets
A Jets-nek itt nem sok lehetõsége van. Revis a csapat legértékesebb játékosa, egyedi védekezési képességeinek köszönhetõen lehet ennyire veszélyes a védelmük. Tavaly a csapat az 1. helyen álló védelemnek köszönhette, hogy eljutottak az AFC-döntõig. A vitafolyamatot a Jets indította el azzal, hogy a szezon után elmondták, mennyire megérdemel egy új szerzõdést a CB annak ellenére, hogy újonckorában kötött kontraktusából még hátra van 3 év. Rex Ryan, és mások mondatai, amelyek a liga legjobb védõjátékosának titulálták, jól dokumentáltak. Ha ezek a mondatok az igazat állítják, és új szerzõdés kerül szóba, természetes, hogy a játékos ennek megfelelõ fizetést akar.
Revis nem fog elmozdulni álláspontjáról, tetti mindennél többet mondanak. Mivel kihagyta az edzõtábort, lehet, hogy elveszített 20 millió dollárnyi garantált összeget. Holdoutját augusztus 10-ig nem szüntette be, ezért elvesztett egy évet azokból, amit a szabadügynökké váláshoz gyûjteni kell, ez azt jelenti, ha törik, ha szakad, pénzt akar, még a korlátlan szabadügynökség sem számít neki. És mivel tavaly láthattuk mire képes, az eszközei is megvannak akarata érvényesítésére. Nem valószínû, hogy meginog, és idén 1 millió dollárért pályára lép.
Elcserélni nem lenne értelme, hiszen egyedi értéket képvisel. Ritka az ilyen játékos, és a jelenlegi problémát leszámítva mintapolgár és példaképnek is megfelelõ játékos. A 2011-es Drafton nem lesz még egy Revis, õ már ilyen fiatalon is egy sztár, és még csak pályafutása elején jár. Még egy olyan nagypályás, költekezõ csapat számára is komoly döntés lenne a CB eladása, mint a Jets, fõleg, hogy mindössze annyi a gond, hogy nem akarnak annyi pénzt adni neki, amennyit kér.
A másik lehetõség, a blöffölés, igazi kockázat. A Jets talán még Revis-szel is botorkálva jutna el újra az AFC-döntõig, nélküle pedig hamar kátyúba hajtanának, a terhet ugyanis Mark Sanchezre kellene áthelyezniük, akinek újoncként 63,0 volt a passer ratingje. Szaladniuk kellene az eredmény után, a védelem pedig nagy playeket engedne az ellenefeleknek, ez Sanchez fejlõdésének sem tenne jót. Ennek megelõzésére Revis a legjobb szer. Ha a Jets védelmét az elsõ hónapban szétszedik, amire megvan az esély, hiszen a Ravens, a Patriots, a Dolphins és a Vikings ellen játszanak, Revis értéke csak nõni fog. Még ha jól is kezdenek, a defensive backek sérülékenyek, ebben az esetben pedig gyengébbeket kell a pályára küldeni. Ha döcögõs lesz a kezdés, a sajtó és a rajongók Revis-ért fognak kiáltani, és megnõ a valószínûsége, hogy óriási összeg kerüljön a CB szerzõdésébe. Szeptemberben kerülni kellene az ilyen izgalmakat, ehhez pedig augusztusban kell mélyen a zsebbe nyúlni. Lehetetlen, hogy azt gondolják, a védelem ugyanolyan domináns lesz Revis nélkül, akit minden héten a liga legjobb elkapói ellen állítottak csatasorba.
Felejtsük el a Nnamdi Asomughával való összehasonlításokat, és a Raiders CB-jének évenkénti 15 millió dolláros fizetését. Champ Bailey pályafutásának vége felé közeledve idén 13 millió dollárt fog kapni a Broncos-tól. De a Jets-nek ezt figyelembe kellene vennie, és hasonló összeget kellene adnia Revis-nek. Amikor még mindig azon dolgoznak, hogy bérleteket adjanak el az új stadionba, és erõsen reménykednek abban, hogy néhány rájátszás-meccset is játszhatnak az új építményben, hogy megtérüljön a befektetés, rosszul sülhet el, ha a Revis nélküli boldogulás terveit szövögetik.
Megoldás: Fizess!
Vincent Jackson vs. Chargers
Ennek a csatának a mögöttes cselekményszálát az a tény adja, hogy Philip Rivers van annyira jó irányító, hogy az átlagos elkapókat jóvá tudja tenni, a jókat pedig nagyszerûkké. A Chargers tetteivel alapvetõen azt állítja, hogy Rivers egy igazi sztár, és Antonio Gates tight end – aki hatalmas szerzõdéshosszabbítást kapott, annak ellenére, hogy még jópár év hátra volt a kontraktusból – szinte már természetellenes játékmester. A San Diego úgy gondolja, elvannak Vincent Jackson nélkül, és elvárja a többiektõl, hogy fejlõdjenek, például Malcolm Floydtól.
Kicsit egyet kell érteni velük. Egy olyan csapat, mint a Chargers, amely olyan nehézségekkel néz szembe, hogy esetleg lesz néhány meccsük, amelyet nem közvetít a tévé, és egy új stadiont próbálnak szerezni, kerülni fogja a vaskos szerzõdéseket a játékosokkal. Ezen kívül pedig minden bizonnyal az üzleti terveikben sem szerepel az ilyesmi, ami érthetõ. Talán még azzal is kockázatot vállalnak, hogy számításaik szerint az AFC West idén olyan gyenge marad, mint az elmúlt 5 évben volt, és lehet, hogy igazuk lesz. De az Oaklandre azért figyelni kellene.
Ha a Chargers tényleg így gondolkodik, talán Jackson nélkül kellene továbblépniük, és el kellene cserélniük. Mindannyian tudjuk, hogy soha nem fogja aláírni 600.000 dolláros tender ajánlatát, megkockáztatva így egy olyan sérülést, amely akár véget is vethet a pályafutásának, mielõtt nagyot kaszálna. Ha az ittas vezetés következményeként kiszabott 3 meccses eltiltás miatt nem adnak neki hosszabbítást, vagy talán mert nem érdemli meg, ezek is elfogadhat okok. De a rájátszásra sem fog visszatérni, idén új szerzõdés nélkül nem fog játszani. És, akárcsak Revis esetében – akinek egyébként ugyanaz a Neil Schwartz az ügynöke, mint Jacksonnak, a WR-t sem érdekli, ha elveszít egy évet és többet kel várnia, amíg szabadügynök lesz.
Szóval Jackson nélkül most kellene továbblépni, cserébe megszerezni néhány draft picket, amellyel hasonló képességekkel rendelkezõ újonc elkapót kellene draftolni, és hagyni, hogy Rivers sztárt csináljon belõle. Jacksonért sokan érdeklõdnek, beleértve a Seattle-t és a Washingtont, két gazdag csapatot, akik már bizonyították, hogy nem félnek magas pickeket adni már bizonyított játékosokért. A jelenelgi helyzetben elmondható, hogy a Seahawks és a Chargers is sürgõsen építkezik. Mindkettejüknek elsõszámú elkapóra van szükségük. Szóval a Chargers-nek abba kellene hagynia az ajánlatok visszautasítását, hagyniuk kellene, hogy a Seattle és a Washington túllicitálják egymást. Lássuk, sikerül-e kiszedni belõlük legalább azt a két 2. körös picket, amit a Miami a Denvernek Brandon Marshallért adott cserébe.
Ha Jackson kihagyja a szezont, még úgy is meg van az öt ledolgozott éve, szóval lehet, hogy szabadügynök lesz, attól függetlenül, hogy az új Kollektív Munkaszerzõdés milyen lesz. Ha még létezni fog a franchise tag, és azt tervezik, hogy 2011-ben Jackson megkapja, komoly pénzt fognak fizetni neki, hiszen ebben az esetben jövõre úgy fog 10 millió dollárt kapni, hogy idén egyáltalán nem is vették hasznát.
Megoldás: Cseréld el!
Marcus McNeill vs. Chargers
Miatta talán jobban kellene aggódnia a San Diegónak, törekedniük kellene az új szerzõdésre, de legalább meg kellene kapnia a franchise taget. Érthetetlen, hogy a Chargers miért nem akar hosszú távú szerzõdést adni McNeillnek, és az sem világos, miért fizettek hamarabb Gates-nek. A baloldali tackle a legfontosabb poszt az irányító után. Ennyi pénzt fektetni Rivers-be, aztán ide-oda utazó játékosokat, szinte már nyugdíjasokat, illetve tapasztalatlanokat hozni, hogy megvédjék a vakoldalát, értelmetlen döntés. Ez Rivers sérüléséhez, végül a szezon bukásához vezethet. Érthetetlen.
McNeill szó nélkül végigjátszotta újoncszerzõdésének idõtartamát. Nem követelt új üzletet. Nem került bajba a magánéletében. Nem balhézott az edzõkkel. Ezzel szemben elutazott két Pro Bowlra, és fontos fogaskerékké vált a támadócsapatban, ismerjük el, ahogy a Jets a védelemmel, a Chargers úgy nyer meccseket a támadókkal. Nem tudjuk elképzelni, hogy Brandyn Dombrowskival és egy újonc futóval ugyanolyan hatásos lesz a blokkolási séma, és Rivers meccsenként 30-40 alkalommal képes lesz körülnézni a zseb biztonságából. Akárcsak Jackson esetében, egy ilyen kaliberû játékos, mint McNeill, nem fogja kockáztatni az életét is megváltoztató nagy szerzõdést 600.000 dollárért. A LT már 4 szezont lejátszott, csak két meccset hagyott ki, és pályafutásának mind a 62 meccsén kezdõ volt, így a szabadügynökség elérhetõ közelségbe került. Ha a Chargers-tõl megkapja a franchise taget, 100 millió körüli összeget kaphat, és még mindig ott van a kockázat, hogy a még csak 26 éves tackle jövõre „zöldebb legelõket keres”.
McNeill a Chargers egyik alapköve, legalább még 3-4 évig meg kellene tartaniuk. Donald Penn, a Tampa Bay Buccaneers OT-je, aki még nem is járt a Pro Bowlon, nemrég kapott egy szerzõdést, amely elérheti az évi 8 millió dollárt is. Nem annyira kiforrott játékos, így a Chargers-nek is tudnia kell, hogy McNeill megérdemel legalább ugyanannyit. A LT San Diegóban akar maradni, de A. J. Smith nem volt nyitott semmiféle tárgyalásra. Semmi esély arra, hogy nélküle Rivers kényelmesen mozogjon a backfieldben, és ha már a 3. elõszezon-meccsen az életéért kell futnia, mit várhatunk a szezon során? Akkor talán majd megnyílnak a kommunikációs csatornák. 16 meccset végigjátszani egy összetákolt baloldali tackle gárdával nem egy olyan kockázat, amelyet egy olyan csapat bevállalhat, amely a Super Bowl felé tekintget.
Megoldás: Fizess!
Albert Haynesworth vs. Redskins
A holtszezonban, a Draft környékén lett volna értelme elcserélni Big Al-t. De az már régen volt, azóta Haynesworth végre átment Mike Shanahan vezetõedzõ erõfelmérõjén, és most már talán jobb kapcsolatot fognak kialakítani. De nem úgy látjuk, hogy ez egy hopsszú távú kapcsolat lesz, sõt, azt is el tudjuk képzelni, a Redskins most is vizsgálódik, hogyan lehetne elcserélni Haynesworth-öt még az ezt megakadályozó határidõ elõtt. Idén a nose tackle posztot szánták neki, de talán nem éri meg kihajtani belõle azt a pénzt, amit belefektettek. A szerzõdés felépítése megengedi, hogy Haynesworth súlyosabb következmények nélkül egy-két éven belül távozzon, nem biztos, hogy hasznos egy újjáépülõ franchise számára, ha egy ilyen lobbanékony játékos elterelné a figyelmet a fontos dolgokról.
Kell adni neki még egy kis idõt, meg kell nézni, be tud-e illeszkedni, mindezt úgy, hogy közben mindenki tudja, ez soha nem fog bekövetkezni. A holtszezonban bemutatott perpatvar és a nevetséges erõfelmérõ-hercehurca során nem derült ki, hogyan is fog boldogulni a DT a 3-4-es sémában. Alig volt olyan edzés, ahol végig jelen volt, és a cserékkel dolgozik, a mi azt jelenti, nem igazán hajtják meg, nem kényszerítik rá, hogy a határokat feszegesse új pozíciójának elsajátításakor.
Haynesworth-nek sokat kell még tanulnia, és nincs rá sok ideje. Végül még az is megtörténhet, hogy több értelme lenne egy feltételes 2. vagy egy 3. körös pickért cserébe megszabadulni tõle, mint tovább folytatni vele ezt a harcot. Jelenleg még korai lenne megmondani. Figyelembe véve, hogy eddig mennyit fektettek bele, érdemes kitapasztalni mekkora hatással bírna a 3-4-es felállásban, végülis azt már elérték, hogy részt vegyen az edzéseken. Viszont az a tény, hogy ez félévükbe telt, utalnia kellene arra, hogy mi várható a jövõben. Ki merjük jelenteni, hogy még nem láttuk a Haynesworth és a Redskins közötti összecsapás végkifejletét.
Megoldás: Játssz vele!
Shawne Merriman vs. Chargers
Jelen esetben nem látjuk, milyen elõnye van a Merrimannek a csapattal szemben. A jelen listában az LB mindenképpen hátul kullog. Olyan pontra érkezett karrierje, hogy ha zsíros szerzõdést akar, bizonyítania kell, de nem csak a Chargers-nek, hanem az egész ligának. Az elégedetlenkedése és az edzõtábor kihagyása nem mozdítja elõre az ügyét, hogy megmutathassa, termékeny is tud lenni, és a balhékat is mellõzni tudja. Merriman bohóckodásai már régóta aggasztják a Chargers-t, ezért tétováznak a szerzõdéshosszabbítással. Az edzõtábor kihagyása csak a szappanopera legutóbbi epizódja, a csapat egykor azon is aggódott, kikkel cimborál az LB. És ami a legfontosabb, amióta 2008-ban súlyos térdsérülése miatt egy kivételével az összes meccset ki kellett hagynia, már nem játszik úgy, mint régen.
Az elsõ 3 szezonjában, 42 meccs alatt 39,5 sacket és 8 kierõszakolt szabadlabdát mutatott fel, de az utolsó két évben, 15 meccs alatt mindössze 4-szer sackelt, és egy fumble-t sem okozott. Egyesek attól tartanak, talán soha nem lesz ugyanaz a robbanékony játékos, mint régen.
A Chargers egyébként sem akar megválni egy olyan játékostól, akit az 1. körben draftotlak, és már sokat fektettek bele, ez nehezíti a cseretárgyalásokat. Merriman értéke alacsony, mert a többi csapat nyilván nem akarja örökölni a jelenlegi szerzõdése miatt kialakult helyzetet. Érdeklõdés van, de érdemleges ajánlatot nem tettek rá, és kétséges, hogy fognak. A San Diego pontosan tudja, Merrimannek bizonyítania kell a megfigyelõk és döntéshozók elõtt, hogy még mindig képes teljesíteni a pályán, addig senki nem fogja pénzkötegekkel várni. Ezt most a legjobban úgy tudja megoldani, ha hatékony játékosa lesz a San Diegónak. Mostanában nem volt All-Pro szezonja, vagy fizetésemelése, ami miatt csalódást okozna. Most egy olyan egyensúlyban van az imázsa, hogy ha tovább folytatja eddigi viselkedését, jelentõsen csökkenhet az értéke. Az egyetlen megoldás, ha ebben a védõcsapatban nagy playeket hajt végre, és mivel ezt az utóbbi idõben nem láttuk tõle, a Chargers-t nem fogja meghatni, ha még egy jó ideig nem írja alá a tender ajánlatát. Nem lesz olyan nehéz pótolni azt, amit az elmúlt két évben produkált.
Megoldás: Játssz vele!
Fordította: Geczõ László
