DUHAJ DELFINEK

Fotón: Brian Hartline WR, Miami Dolphins

A legutóbbi hír néhány napja jelent meg, amikor Brian Hartline kisteherautóját magányosan találták meg az egyik út mellett, miután július 3-án korán reggel nekiütközött vele egy leparkolt Escalade-nek. Még mindig nem lehet, tudni, ki vezette az elkapó autóját, amikor a baleset bekövetkezett. Bárki is volt az, lehet, hogy felelnie kell, többek azért, amiért elhagyta egy baleset helyszínét. És attól függetlenül, hogy Hartline volt-e vagy sem, eszünkbe jut, ezek a dolgok miért mindig a profi sportolókkal történnek meg, nem veled, vagy velem?

Ez a hír csak egy azok közül, amelyek komoly fejtörést okoztak a Dolphins-nak az idei holtszezonban. Még márciusban Georgiában Ronnie Brownt ittas vezetésért tartóztatták le. Bírósági tárgyalását nemrég elhalasztották, mert a running back ügyvéde további részletekre vár a helyi rendõrségtõl. Brownnak nem kell megjelennie meghallgatáson, és a tárgyaláson sem kell ott lennie, az ügyvéd kijelentette, ügyfelének „egyetlen edzést és meccset sem kell kihagynia”.

Ez talán egy kis öröm az ürömben. De Brown és Hartline nem az egyetlen Delfinek, akik a közelmúltban bajba kerültek. Februárban Will Allen cornerbacket kapcsolták le ittas vezetés miatt. Szintén februárban Tony McDaniel védõ falembert családon belüli erõszakkal vádolták. Májusban a szintén védõ falember Phillip Merlinget súlyos testi sértés miatt tartóztatták le, miután a vád szerint megütötte terhes barátnõjét. És az 5 incidens csak az elmúlt 6 hónapban történt.

Mennyire tesz rosszat a csapat imidzsének, ha a játékosok állandóan bajba kerülnek a törvénnyel? Természetesen nem jön túl jól az ilyesmi. Stephen Ross tulajdonosnak mérgesnek kellene lennie a játékosokra, akik folyamatosan megszégyenítik önmagukat a nyilvánosság elõtt? Minden bizonnyal. De érdekli ez a rajongókat?

Van, akit nem, egyetlen nagy kivétellel. Ha egy játékos kénytelen edzést vagy meccset kihagyni, amiért pályán kívüli balhéi miatt a csapat vagy a liga felfüggesztette. Ebben az esetben a rajongók joggal dühösek. Nekik csak a gyõzelem és a vereség számít. És amíg nem gyilkosoknak, állatkínzóknak, erõszaktevõknek és csalóknak kell szurkolni vasárnaponként, addig minden rendben lesz. Például, ha Merlinget vagy McDanielt bûnösnek találják, sokan azt szeretnék majd, ha nem lennének többé a csapat tagjai. Az átlagos rajongónak más nem számít, csak gyõzelmeket akar. Egyesekkel ellentétben vannak, akik nem úgy néznek ezekre a fickókra, mint példaképekre, mert nem is azok. A legtöbb profi sportoló nem példakép, de legalábbis nem kellene, hogy az legyen. Nem is akartak azok lenni. Csak játszani akarnak, és fizetést kapni. Végeredményben mindig a gyõzelem és a vereség a fontos. A rajongót nem érdekli a nyilvános bocsánatkérés, nem akar arról hallani, mennyire sértik a Dolphins örökségét ezek a problémák. Amíg azok a játékosok, akiknek szurkol, a pályán vannak, nem pedig felfüggesztésüket töltik, ezek mind nem fontosak. Hiszen ha ugyanezek a játékosok hozzásegítik a Miami Dolphins-t a gyõzelmekhez, senki nem fog emlékezni, mit tettek a holtszezonban a pályán kívül.

Fordította: Geczõ László