A New Orleans Saints irányítója kezdetben nagyon is magánügynek tekintette édesanyja halálát, de új könyvében a tragédiával, más kudarcokkal és balszerencsével kapcsolatban is megnyílik, alkotásának címe: „Coming Back Stronger”. A könyvben Brees ezt írja: „Gyakran felteszem a kérdést magamnak, megmenthettem volna?”
Gyásza és önmarcangolása ellenére Brees dicsõségre vezette a Szenteket, édesanyja, Mina ugyanis 2009 augusztusában hunyt el. A szezon alatt az irányító nem beszélt a haláleset részleteirõl, de könyvében egy egész fejezetet szentelt édesanyjával való kapcsolatának. Eltöpreng édesanyjától való elidegenedésérõl, amikor már felnõtt lett, azon elmélkedik, vajon kezelhette volna-e ezt másképp. Brees kedden elmondta, miközben éjszakákon át a konyhában ült laptopjával, rájött, terápiaként szolgálhat számára, hogy az édesanyjáról ír, és így mások számára tanácsot is adhat. „Úgy éreztem, helyénvaló, hiszen érzésem szerint ezzel sokaknak meg kell birkózniuk, legyen szó egy szülõvel való kapcsolatról, vagy egyik szerettünk elvesztésérõl. Olyan módon akartam errõl írni, amely kíméletes a családomhoz, de mégis igaz, abban reménykedem, segít, ha valaki már keresztülment ilyesmin, de nem tudta magát túltenni rajta, esetleg nem biztos benne, hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet. Talán ez segít” mondta az irányító.
Brees elmondása szerint emlékiratot akart készíteni, amely segíthet az olvasóknak, hogy balsorsot lehetõséggé változtassák, így jobbá téve így önmagukat és az életüket. Breesnek ebben van tapasztalata, az már biztos. Kedden New Yorkban volt, ahol kedden megjelent könyvével kapcsolatban voltak „fellépései”, így telefonon a következõket nyilatkozta: ”Tudom, hogy olyan sokat tapasztaltam eddigi életem során, és a balszerencse miatt annyi mindet tanultam, hogy most úgy gondolom, talán nem is volt balszerencse, anélkül nem is lennék ott, ahol most vagyok, és nem is bukkantak volna fel azok a lehetõségek, amik ide juttattak.” Brees írása szerint feleségével, Brittany-vel történt elsõ találkozása is kudarc volt, úgy viselkedett, mint egy idióta, szörnyû elsõ benyomást tett. Sportkarrierje a középiskolától a Purdue-n keresztül az NFL-ig tele volt hanyatlásokkal, a legrosszabb 2005-ben következett be, amikor dobó karjának válla megsérült. Pályafutása is veszélybe került, és a San Diego-i korszaka véget ért.
Brees ekkor került a Saintshez, egy régóta vesztes csapathoz egy olyan városba, amelyet lerombolt a Katrina-hurrikán. Gyorsabban gyógyult, mint az orvosok jósolták, azóta remekül játszik, és most New Orleans újjáépítésének új lendületet adhat a Super Bowl-gyõzelem. Brees elmondta: „Ez a mentalitásról szól, arról, hogy bármi legyen is, mindig meg fogom találni a jót a rosszban, és erõsebben jövök ki belõle. Határozottan úgy érzem, hogy New Orleans átvette ezt a felfogást. Ha megnézzük a hurrikán utáni várost, számos szempontból jobb lett, mint elõtte volt. Persze, még sokat kell dolgozni, de a lehetõ legtöbb párhuzamot próbálom megtalálni aközött, hogy miért tartozom és New Orleansba, és miért hívott engem New Orleans. Mindannyiunkat egy cél vezérelt, és mind ott voltunk, hogy segítsünk egymásnak.”
Brees ezen a héten északkeleten járja a tévéket, rádiókat, és közönségtalálkozókat tart, majd New Orleans környékén is megáll, aztán Kalifornia déli részére utazik, ahol Chargers-es idõszaka óta még mindig fenntart egy házat.
Fordította: Geczõ László
