Fotón: Willie Parker RB, Washington Redskins
Öt évvel ezelõtt Parker egy ismeretlen másodéves running back volt a Pittsburgh Steelersnél. Majd maga mögé utasította Jerome Bettist és Duce Staley-t is. Amikor Bettis és Staley a 2005-ös szezon elején összeszedett sérülések miatt nem játszhattak, Parker hirtelen a kezdõk közé emelkedett. Annyira jól játszott, hogy az edzõk nem is akarták többé kivenni onnan. Most Washingtonban van, és újra abban a helyzetben találta magát, hogy meg kell küzdenie azért, hogy a végsõ listán láthassa a nevét. Az ellenfelek Clinton Portis és Larry Johnson.
Parker már azelõtt tudta, hogy nagy lesz a versengés, mielõtt április 5-én a Redskinshez igazolt: „Úgy gondoltam, olyan lesz, mint amikor elõször jöttem az NFL-be. Jerome Bethis és Duce Staley mögött voltam, kilátástalannak tûnt a helyzet. De kihoztam belõle a legjobbat. Most ránézek Portisra és Johnsonra, és mintha ez újra a saját történetem lenne.” Parker elmondása szerint a holtszezon edzései során mindhárman arra ösztönözték egymást, hogy jobbak legyenek: „A minicamp során kissé magasabbra tettük a lécet, majd az edzõtáborban folytatjuk. Amikor az ember mellett van két nagy kaliberû futó, akik kiegészítik, a legjobb formát kell mutatni. Én így gondolom. Azok a típusú fickók vagyunk, akik már mindent megéltek. Mindegyikünk kétszer járt a Pro Bowlon, szóval magasan van a léc.”
Szokatlan, hogy egy Parker-szintû futónak küzdenie kell azért, hogy egy csapatnál maradhasson. A Steelers-szel töltött 6 szezonja alatt 5.378 yardot és 24 TD-t szerzett a földön. 84 elkapásból 697 yardig és 5 TD-ig jutott. A Super Bowl XL-en mutatott 75 yardos futott TD-je a leghosszabb TD-futás a döntõk történetében, túlszárnyalta Marcus Allen 47 yardosát, amit a Redskins ellen hozott össze a Super Bowl XVII-n.
Parker Washingtonba került, így a az elmúlt évtized legjobb running backjei közül háromnak is ott szerepel a neve a Redskins rosterén. 2005-ben Parker, Portis és Johnson összesen 943-szor futottak, 4.468 yardot és 35 TD-t futottak. Viszont mindhárman karrierjük vége felé közelednek. Parker 29, Portis 28 és Johnson 30 éves. Parker, akit klasszikus gyors futóként tartanak számon, és akinek remek irányváltoztatási képessége van, olyan pletykákat hallott, hogy kissé lassult. Elmondása szerint ez még keményebb munkára ösztönzi. Nem valószínû, hogy mindhárman rajta lesznek, a végsõ, 53 nevet tartalmazó listán, hiszen a cserefutóktól azt is elvárják, hogy a special teamben játsszanak.
Bárhogy is legyen, az biztos, Mike Shanahan vezetõedzõ mindig nagy értéket tulajdonított a futóknak, és korábban elejtett olyan megjegyzést, hogy akár mindhárman is maradhatnak. Júniusban így nyilatkozott: „Mindig, amikor megérkezett egy fickó, és bizonyított, azonnali tiszteletet érdemelt ki, hiszen minden évben ugyanezt tette. A három futó közül bármelyikre rámutathatok, és azt mondhatom, hé, ez a fickó megcsinálta. Kemény versenyhelyzetben is bizonyított, és tudjuk mire képes. Most lehetõségünk van kideríteni, hol tart a pályafutásuk, és hogy ki az aki, ki tud menni a pályára, és bizonyítani.” A játékidõrt folyó harcba egyébként két fiatal futó is beszáll, név szerint Ryan Torain és Keiland Williams.
Fordította: Geczõ László
