Rá nem jellemzõ módon Smith Marcus McNeill baloldali tackle és Vincent Jackson elkapóval kapcsolatban nyílt meg, pontosabban arról beszélt, hogy még mindig nem írtak alá semmilyen szerzõdést. A GM elmondta: „Fáj. Fáj, amikor nincsenek itt a játékosaid. Hogyan fogunk bajnokságot nyerni a baloldali tackle-ünk, és az elkapónk nélkül? Rosszul vagyok emiatt. Nem tudom, mit tegyek. Nem tudom, hogyan lehet bárki is nálam zaklatottabb ezzel kapcsolatban.
Érdekes, mindenki más tudja, mit kellene tenni. Elõször is, nem kellene a lejáró kollektív szerzõdés által keltett bizonytalanság mögé rejtõzni, és megfelelõ szerzõdéseket kellene ajánlani a csapat magját alkotó játékosoknak. Módszerével már így is elég feszültséget okozott, hiszen Jacksonnak fizetni sem akar, de elcserélni sem akarja. Ráadásul még mindkét játékost azzal is megszorongatta, hogy tender ajánlatukat június 15-én jelentõsen csökkentette. Nem azért mert kénytelen volt, hanem mert megtehette. Smith elmondta: „Az az álláspontunk a munkaszerzõdés által okozott nyugtalanság miatt, hogy késleltetnünk kell a dolgokat. Most várakozunk. Nem tart örökké. Nem tudom, hogy mikor kezdünk szerzõdés-hosszabbításokat adni. Sok játékos vár erre, idén a leghosszabb a lista.”
A tény, hogy Philip Rivers irányító kapott ilyen hosszabbítást, bizonyítja, a csapat képes rá, ha akarja. A Chargers döntése, miszerint nem adnak szerzõdéseket, lehet, hogy önfeláldozás, a liga miatt teszik ezt. Smith tett egy olyan kijelentést, hogy ezzel nincsenek egyedül, ezt a Játékosok Szövetsége veheti üzenetnek is, hogy csapatnak nyíltan, vagy nem annyira nyíltan, de úgy döntöttek, nem adnak hosszú távú, vaskos szerzõdéseket, hiszen a garantált összegekbõl a játékosok képesek lennének kifizetni a számlájukat egy esetleges munkaleálláskor is. Így a tulajdonosok számláján sokkal kevesebb lenne, ha most elkezdenék osztogatni az aláírási bónuszokat.
Fordította: Geczõ László
