Matthew Stafford irányító 50 yardos bombát indított el Calvin Johnson elkapó felé, aki az elkapott labdával egyenesen az endzone-ba gyalogolt, és közben a rajta csüngõ védõk sem tudták megzavarni.
Persze mindez csak egy jelentéktelen touchdown volt június elsõ hetében, de számos jelentõs tartalommal arra vonatkozóan, hogy micsoda fejlõdésen ment keresztül a Lions az elmúlt két év alatt. Optimizmus és magabiztosság keveréke áradt a levegõbe – egyáltalán nem alaptalanul – a Detroit holtszezonbeli edzéseinek elsõ szakasza után. A Stafford-Johnson páros igazi különlegesség. Olyan sarokkövei a gárdának, amelytõl fiatalabbat és tehetségesebbet nemigen találunk.
„Calvinnak megvan az a képessége, hogy általa a bonyolult dolgok is egyszerûnek tûnnek. Olyan nagy és olyan magas, hogy könnyedén érvényesül a pályán. Matt a kõfalon is keresztüldobja a labdát, úgyhogy nem jelent neki nagy gondot a passzolgatás. Tudom, hogy egyikük játéka sem nézne ki ennyire könnyûnek, ha nem lennének ilyen jó sportolók” – mondta Jim Schwartz edzõ.
Ugyan minden jel arra utal, hogy Stafford lesz a franchise QB, akit a Detroit már évek óta keres, a csapat többi tagjáról sem érdemes megfeledkeznünk, akik szintén jelentõs javulást mutatnak. A Lions 2009-es és 2010-es draftját méltán nevezhetjük bivalyerõsnek, és ha még a szabadügynök igazolásokat is hozzávesszük a klub holtszezonbeli ténykedéseihez, már tényleg csak idõ kérdése, hogy mikor szurkolhatunk a detroiti csapatnak egy playoff mérkõzésen.
Schwartz-nak viszont még lesz néhány álmatlan éjszakája, ha ki akarja választani a végsõ 53-at.
