Ettõl még persze a kritikusoknak igazuk lehet. Ha Tebow nem lenne képes felvenni az NFL ritmusát, nem õ lenne az elsõ egyetemi sztár, akivel ez megtörténne. Hiszen tudjuk, hogy a ligában sokszor nüanszok választják el a sikert a kudarctól. És Tebow is minden bizonnyal tisztában van ezzel, hiszen szorgalmasan teszi a dolgát az edzéseken, és igyekszik minél elõbb levetkõzni az egyetemen felvett rossz szokásait. Meglátjuk, sikerül-e, de köztudott, nyomás alatt az ember többnyire a berögzõdött eszköztárához nyúl elõször.
Ezzel együtt még az a Mike Shanahan, aki azért tud 1-2 apróságot az irányítók lelkivilágáról, sem mert Tebow ellen fogadni. De nem azért, mert õ lenne a legjobb egyetemi játékos, akit a washingtoni mester látott. Nem. A 22 éves újonc sokszor a csípõjével viszi a labdát, nem használja eleget a lábát, és sokszor olyan sokáig tartja magánál a játékszert, hogy a védõk elevenen falják majd fel, ha nem változtat a szokásain.
És akkor a denveri fõedzõ, Josh McDaniels miért kockáztatta saját jövõjét annak érdekében, hogy még három picket is feláldozott Tebow megszerzéséért? Azért, mert Tebow készen áll a munkára. Azt mondta, hogy rögtön elkezd dolgozni, amint hagyják. Semmi mellébeszélés, csak edzés. „Szerintem az emberek egész életükben csak kritizálnak. Már a középiskola elsõ évében is fenyegettek, hogy nem leszek irányító az intézményben.” Úgy tûnik, ez a srác csak két dologban hisz: Istenben és magában. És ugyan csak a jövõ ad rá választ, de egy ilyen játékosba talán nem hiba bizalmat fektetni.
Fordította: Kiss Csaba
