A kért oldal néhány másodpercen belül betöltődik
Hirdetés átugrása
Gancia 970×550
Praktiker 970*250
M-gel 300*300

NAGY LEHETÕSÉG ELÕTT PAULENKA LÁSZLÓ

Acapella 640×480

Honnan és hogyan jött a lehetõség, hogy az NCAA-ben szerepelhetsz?

Tulajdonképpen a lehetõség egy véletlen miatt adódott. Már régóta terveztem, hogy egy külföldi egyetemen el kellene tölteni egy-két félévet, hiszen a mai gazdasági helyzetben valamivel ki kell tûnni a többi ember közül, és a külföldi tanulmányok mindenképpen elõnyt jelentenek. El is kezdtem keresgetni az iskolákat, ahová ösztöndíjjal ki tudok menni és úgy döntöttem, hogy akkor már miért ne keresnék egy olyan iskolát, ahol van futball is, így nem kéne abbahagynom a sportot. Számos egyetemmel vettem fel a kapcsolatot Kanadában, és egy pár helyrõl pozitív választ kaptam, miután megnézték a kiküldött videókat. Hosszas gondolkodás után végül úgy döntöttem, hogy a kanadai Burnaby-ben lévõ Simon Fraser Egyetemre adom be a jelentkezést, ahol volt külföldi diákoknak ösztöndíj, így be tudom ott fejezni a tanulmányaimat. A kinti edzõknek tetszett az elküldött videó, és azt mondták, hogy adnak egy lehetõséget, ha már úgy is oda fogok járni, megnézik, hogy mit tudok. A csapat korábban a CIS- ben játszott (kanadai egyetemi bajnokság), de úgy döntöttek, hogy szeretnének ismét az amerikai bajnokságban játszani, hiszen korábban már szerepeltek az NAIA-ban (Association of Intercollegiate Athletics). Így tulajdonképpen csak egy véletlen, hogy pont az NCAA-ban fogok tudni játszani, természetesen csak akkor, ha megfelelek a követelményeknek.

Milyen körülmények közé mész, milyen felkészülési lehetõség vár rád?

Az egyetemnek elég komoly sportprogramja van, számos sportágban szerepeltetnek csapatokat jó eredményekkel. Saját edzõtermekkel, uszodával, gyakorlópályákkal és mindennel rendelkeznek, amire csak szükség van.

Rég óta vagy tagja a csapatnak, mit jelent neked „Steelernek” lenni?

Valóban régóta vagyok a csapat tagja, 2006-ban kezdtem el a sportot, de korábban is sportoltam, így nem volt nehéz az átállás. Mindig is imádtam ezt a csapatot, függetlenül attól, hogy éppen jól ment-e a csapatnak vagy sem. Egy nagyszerû társaság alakult itt ki az évek folyamán, mintha családtagok lennénk, és ez nagyban megkönnyítette a nehézségeken való túljutást, illetve a fejlõdést is mind csapat, mind egyéni szinten.

Évekig meghatároztad csapatod futójátékát, gyakran a kevés miskolci pontot hozó meccseken is villantál egy-egy TD-vel, az év Steelers játékosa is lettél. Lesz aki „helyedre lép” a pályán?

Természetesen senki sem pótolhatatlan, így én sem. Számos nagyszerû csapattársam van, aki remek adottságokkal rendelkezik. Ha valaki figyelemmel kíséri az idei Steelers szereplést, akkor láthatja, hogy Imricskó Péternek és Lakatos Bencének nagyszerû szezonja van, visszatért a csapathoz Joe Selmser is, aki mindig hátán hordja a csapatot és segít a társaknak, és személy szerint én is sokat tanultam tõle. Ha pedig az offense-nek egy kicsit rosszabbul megy, akkor a védelem nyeri meg a meccset, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a srácok nélkülem is megnyerik a bajnokságot. És kintrõl is szurkolni fogok nekik és figyelemmel fogom kísérni a szezont.   

Mit adott neked a foci, ha korábban sportoltál, akkor mi mást adott?

Nekem a foci egy nagyszerû közösséget adott, mint már említettem, illetve egy tiszta, férfias és kemény játékot. Itt nincs rinyálás, színészkedés, mindenkinek 100%-ot kell nyújtani, mert különben a csapattársával szúr ki. Nem egyénként kell mûködni, hanem csapatként. Valóban voltam év játékosa és futottam pár TD-t is, de ha nincs rajtam kívül még 10 csapattársam a pályán, akkor ezt nem tudtam volna elérni. És talán akkor nem lenne lehetõségem kipróbálni magam külföldön.

Melyek a meghatározó sportélményeid legyen az siker vagy kudarc?

A legmeghatározóbb talán az, amikor a csapattal harmadik helyezést értünk el a bajnokságban, az egy remek szezon volt, és szerintem a maximumot kihoztuk magunkból. Sajnos a következõ szezon nem sikerült valami jól, de most lehetõségük van javítani a srácoknak.

Kik azok az edzõk és játékosok, akik sokat jelentenek a csapatodból neked?

Igazából nem szeretnék kiemelni senkit külön a csapatból, sok mindenkivel remek barátok vagyunk nemcsak a pályán, hanem azon kívül is, mindig számíthattam rájuk, az egész csapat hiányozni fog.

Milyen érzésekkel hagyod itt Magyarországot és milyen reményekkel várod „Amerikát”?

Ahogy közeleg az utazás napja, egyre nehezebb. Hiányozni fog a család, a barátok és a csapat is, de sajnos a mai gazdasági helyzetben, különösen ebben a régióban, valamit lépni kell, és ha megkaptam a lehetõséget, akkor élek is vele. Nem gondolom, hogy a tengerentúlon kolbászból van a kerítés, ott is dolgozni kell, a kérdés csak az, hogy ugyanannyi munkával mennyit tud elõre haladni az ember. Sajnos itt ma Magyarországon nehéz boldogulni. Természetesen nehéz elszakadni a megszokott környezetbõl, ráadásul egy teljesen más kultúrába, de meg kell próbálni.  

Bizonyára – gondolatban mindenképpen – eltávolodtál már a magyar foci ügyes-bajos dolgaitól. Megengedve magadnak némi távolságtartás, mit gondolsz a magyar fociról, annak jelenérõl és jövõjérõl?

Az elmúlt pár évben hatalmas fejlõdésen ment keresztül a sport, már az egész országban vannak csapatok különbözõ szinteken. Sajnos én úgy érzem, hogy egy picit talán megtorpant a fejlõdés. Nem látok bele a belsõ dolgokba, de úgy érzem, hogy egy ekkora létszámmal rendelkezõ bajnokságban óriási lehetõségek vannak. Amit szerintem mindenképpen lehetne javítani, az a sportág promotálása. Véleményem szerint a helyi és az országos médiumokban is lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni a sportra, esetleg élõ meccsközvetítések, összefoglalók. A csapatoknak is jobb lenne, hiszen többen lennének a meccseken, nagyobb bevételre tennének szert, illetve a szövetségnek is könnyebb lenne támogatókat szerezni, ha ismertebb lenne a sport.

Szerintem ezen mindenképpen javítani kell. Ha ezen sikerül változtatni, akkor van jövõje a sportnak, e-nélkül azonban nagyon nehéz elõre jutni és megtorpan a sport.

A Steelersnek természetesen azt üzenném, hogy nyerjék meg a bajnokságot, a futball õrülteknek pedig, hogy szeressék ezt a sportot és edzenek sokat, mert sosem lehet tudni, hogy mikor adódik egy lehetõség. Tegyenek meg minden tõlük telhetõt a sport és saját maguk fejlõdéséért, hogy a meccsekre kilátogató nézõk színvonalas összecsapásokat láthassanak és legközelebb is ott szurkoljanak a csapatnak.

Sok sikert kívánok mindenkinek a bajnoksághoz!

Azt hiszem nem követek el nagy merészséget, ha a játékosok és a sportszeretõk nevében kívánok sok sikert Lacinak, az élet minden területén.

Akár most, akár a későbbiekben a "Süti beállítások" gomb megnyomásával módosíthatod a beállításaidat. A későbbiekben ezt a funkciót a főoldal alján találod.
Cookie beállítások