A 3 külsõ linebacker, akiket a Packers draftolatlan szabadügynökökként igazolt le, a csapat hétvégi minicampjén egyelõre csak tanulópartnereknek tûntek, mintsem riválisoknak. A Wake Forest-rõl érkezõ Russell elmondta: „Amennyire versengünk, legalább annyira segítséget is nyújtunk egymásnak, mert tudjuk, teljesen egyedül nem fog sikerülni. Szóval jelenleg ezzel állunk szemben.” Miután végigülték a Draft 7 körét mindhármuknak lettek volna opcióik. Az ok, amiért Green Bay-be kerültek, egyszerû: a lehetõség. A Packers-nél senki nincs, aki biztos pályázó lenne a pro bowler OLB, Clay Matthews túloldalán üresen álló kezdõ pozícióra. Aaron Kampman defensive endbõl történõ átnevelése nem a tervek szerint sikerült, ráadásul korlátlan szabadügynökként márciusban a Jacksonville-el írt alá szerzõdést. Brad Jones újoncként 7 meccset kezdett Kampman helyén, aki agyrázkódást és térdsérülést szenvedett. Jones 4 sacket csinált, de távol áll attól, hogy jövõre is rábízzák a munkát. A szezon indulásakor Brady Poppinga, az ötödéves veterán a jobb oldalon kezdõ volt, de nem túl jó passz-siettetõ. Jeremy Thompson, a másik átnevelt DE egy nyaksérülés miatt 2 szezon után visszavonult. Cyril Obiozor és Robert Francois még mindig csak az elején járnak a fejlõdésnek.
A Draft után a fent említett posztról érdeklõdtek a csapatnál az újságírók (7 pickjük közül egyikkel sem választottak OLB-t), Ted Thompson general manager pedig így válaszolt: „Másokkal ellentétben mi nem gondoljuk olyan szörnyûnek a helyzetet.” Õ és Mike McCarthy vezetõedzõ mégis elismerték, hogy nincs elég emberük ahhoz, hogy hatékonyan folytassák a munkát a holtszezon hátralévõ részében és az edzõtáborban. Az újonc Knicky elmondta: „Ez az oka, hogy én, Zombo és John itt vagyunk, a számok miatt. Kicsit vékonyak ezen a poszton, szabadügynökként pedig mindössze ennyit kérhetünk, lehetõséget.”
A három OLB közül Knicky a leggyorsabb, a Pro Day-en 4,6 körül futotta a 40 yardot. Defensive endként a Lumberjacks-nél 32,5 sacket, és 59,5 yardvesztéssel járó szerelést hozott össze 45 meccs alatt. A sackek közül 24,5 az utolsó két évében jött össze. Zombo is DE-t játszott a Central Michigan-en. Amikor eljött, az iskola örökranglistáján 25,5 sack-el a 2. helyen tanyázott. Russell is átnevelést kap, azonban nem szokványosat. Õ ugyanis defensive tackle volt. 10,5 sack és 19 yardvesztéssel járó szerelést hozott össze 51 meccs alatt a Wake Forest színeiben. Tackle-nek kicsi, elmondása szerint elõfordult, hogy kb. 113 kilósan játszott. Néhány csapat a defensive end posztra nézegette, mások belsõ LB-t vagy fullbacket véltek felfedezni benne. Ez azt jelentette, hogy addig semmit nem kezdhetett a súlyával, amíg meg nem tudta merre tart. Sokoldalúságával kapcsolatban megjegyezte: „Áldás és átok volt egyszerre.” Elmondta, a draft napján 126 kiló körül mérlegelt, de a Green bay-ben eltöltött 3. nap után már csak 124 kilót nyomott. Célja a 115-118 kilogramm. „Volt olyan is, hogy 130 voltam, és jól éreztem magam. De az nem én vagyok. Most örülök annak ahol vagyok, és amerre tartok.”
És akárcsak Knicky és Zombo, Russell is abban reménykedik, hogy a Packers 53 névbõl álló, végleges névsorán landol majd. McCarthy edzõ így értékelte az újoncokat: „Mindegyikük hozzáállása és energiája tetszik. Tetszett, ahogy az ember-ember elleni gyakorlatok során versengtek. Mindegyikük megvillant valamelyik gyakorlat során. Látszik, hogy miért voltak termékeny játékosok a fõiskolán. Úgy gondolom, mindhármuknak van esélye.”
Fordította: Geczõ László
