A kért oldal néhány másodpercen belül betöltődik
Hirdetés átugrása
Heszperidák 970×550
  • Becmol 970*250
  • Roche 300*300
  • MINDENT A DRAFTRÓL

    EfEf 640*480

    Nos, az NFL Draft egy évente megrendezett esemény, amelyen az NFL 32 csapata kiválasztja a megfelelõ, elérhetõ, általában fõiskoláról, egyetemrõl érkezõ játékosokat. Ez az NFL legnépszerûbb „játékos beszerzõ” forrása. Sokunknak pedig egy nagy rejtély. Nem egyszerû a rendszer, de ezt már megszokhattuk az amerikai sportok esetében, az NFL pedig még ezen belül is élen jár. Menjünk bele a részletekbe.

    A helyszín

    A Draftot 1936 óta rendezik meg, és ahogy a rendezvénynek nõtt népszerûsége, úgy költöztették egyre nagyobb, tágasabb helyszínekre. Ma már a világ minden tájáról érkeznek rajongók New Yorkba. A Radio City Music Hall elõször 2006-ban adott otthont ennek a gálának, azóta is ott rendezik meg. A Madison Square Gardenben található színházban 10 évig draftolhattak a csapatok, majd 2005-ben egy évre a Javits Convention Centerbe költözött a rendezvény.

    Az NFL Draftra a belépõjegyek ingyenesek, a rajongók érkezési sorrendben juthatnak hozzá. A belépõket a draft reggelén osztják ki a jegypénztárnál, fejenként egy jár mindenkinek. Ezt a döntést biztosan a magyarokra gondolva hozták, hiszen nekünk mindenbõl sok kell, ami ingyen van. Ha valaki közületek esetleg be akar jutni, hosszú sorokra készüljön, hiszen sokan akarják élõben látni, hogy milyen sztárokat választ kedvenc csapatuk, ezért már korán megérkeznek a Radio City Music Hall elé. Sátrat nem vigyetek, mert csak hajnaltól lehet sorba állni, a szervezõk állítólag megtiltották az „utcai táborozást”. Pedig ezért lennék csöves New Yorkban. Azok a rajongók, akik a börze 2. napját is végigvárják, a következõ évi Draft 1. napjára ingyen jegyre jogosultak, amelyet a megadott címre kipostáznak nekik, így a következõ évben nem kell hajnaltól sorban állniuk.

    A 2010-es NFL Draft

    A 2010-es Draft lesz a 75. ilyen éves találkozó a profi liga csapatai számára. A rendszert úgy találták ki, hogy a lehetõ legigazságosabb legyen, és a gyengébb, illetve „szegényebb” csapatok is sztárokhoz jussanak, ezáltal változatosabbá téve a szezonokat. Nem egy példa volt arra, hogy jött egy újonc, és felkavarta az állóvizet. Elég csak Joe Flacco-ra gondolni, aki a Baltimore Ravens irányítójaként újonc korában AFC-döntõbe vezette csapatát.

    A korábbi évekkel ellentétben a játékosbörze idén 3 napig fog tartani, az 1. kör helyi idõ szerint április 22-én, csütörtökön 19.30-kor kezdõdik, a 2. és 3. körökre pénteken, április 23-án 18.30-tól kerül sor, míg a hátralévõ négy körnek szombaton, április 24-én délelõtt 10 órától futnak neki. Ennél a döntésnél viszont megfeledkeztek rólunk, magyar NFL-rajongókról. Az eseményt az NFL Network és az ESPN élõben közvetíti, nincs más hátra, virrasztani kell. De megéri. Az elsõ választási jogot a St. Louis Rams, a 2009-es szezon legrosszabb csapata birtokolja.

    Sok elemzõ arra számított, hogy nagyszámú, a szokásosnál fiatalabb játékos jelentkezik az idei játékosbörzére, ugyanis könnyen lehet, hogy a 2011-es Drafttól kezdve az újoncok fizetése nem léphet túl egy bizonyos skálát. A jelentkezésre jogosult alsóévesek, akiket tehetségesnek tartanak, akár több millió, szerzõdés által garantált dollártól eshetnek el, ha nem jelentkeztek a Draftra, mielõtt létrejön az új Kollektív Szerzõdés. A jelentkezési határidõ január 15. volt. Az idei börzére 53 alsóéves jelentkezett, ezzel újra beállították a Draft erre vonatkozó rekordját. Hiába, a pénznek van tömegvonzása…

    Eljárásmód és szabályok

    Alkalmasság

    A Drafton van elõször lehetõségük a csapatoknak, hogy szerzõdésrõl tárgyaljanak olyan játékosokkal, akik legalább 3 éve befejezték a középiskolát. A legtöbb játékos az NCAA-bõl érkezik harmadévesként vagy végzõsként, de minden játékosnak rendelkeznie kell legalább 3 év fõiskolai/egyetemi tapasztalattal. Szóval az iskolapadban is meg kell dolgozni az érdemekért. Néhány játékost más ligákból, például az Arena Football League-bõl választanak. Mindenkinek, aki úgy dönt, hogy jelentkezik a Draftra, még az esemény elõtt szerzõdnie kell egy ügynökkel. Az NFL-nek van egy ügynöklistája (amely egyáltalán nem hasonlít a magyar ügynöklistákra…), innen választhatnak az újoncok. Ha egy játékost kiválasztanak, de nem ír alá szerzõdést, az elsõ szezonját kihagyhatja, megtagadhatja a játékot, ez a „holdout”. A következõ évben újra részt vehet a Drafton, hacsak az NFL fõbiztosa másképp nem rendelkezik. Michael Crabtree WR, a 49ers elsõ pickje is több pénzt akart tavaly, kihagyta az edzõtábort és az elsõ 5 játékhetet. Amikor végre beadta a derekát, mégis sikerült nagyot alakítania a meccseken. Kivételes tehetségrõl van szó, érdemes lesz figyelemmel kísérni a következõ szezonban.

    A sorrend megállapításának szabályai

    A Draft jelenleg 7 körbõl áll. A sorrendet az elsõ kör pickjeinek sorrendje alapján állapítják meg. Alapvetõen az alapszakaszban elért eredmény a meghatározó, de vannak speciális szabályok:

    – az új csapatok automatikusan megkapják az elsõ választási jogot, ha két ilyen csapat van, akkor érmefeldobással döntenek a jog odaítélésérõl.

    – egyforma eredmények esetén a versenynaptár nehézsége dönt. Ezt úgy állapítják meg, hogy a csapat 16 ellenfelének eredményeit összesítik, beleértve a szóban forgó csapat ellen játszott meccseket is, kétszer számítva a csoport-ellenfeleket. Ha egy csapat ellenfelei több gyõzelemmel rendelkeznek, mint vereséggel, akkor nehezebb a sorsolása Ha így sem tudják meghatározni a sorrendet, csoport és/vagy fõcsoport „tiebreakereket” használnak. Ha így sem tudnak dönteni, akkor az NFL Combine-on érmefeldobással határozzák meg a kétséges sorrendet.

    Mivel nincs új csapat az NFL-ben, és várhatóan nem is lesz, ezért az elsõ pick azé a csapaté, amely az elõzõ alapszakaszban a legrosszabb eredményt érte el.

    Amint az 1. kör sorrendjét meghatározták, az azonos eredménnyel rendelkezõ csapatok a következõ körökben körforgásban osztoznak a választási jogon. Például a 2008-as Drafton az Arizona, a Minnesota, a Houston és a Philadelphia – mivel az alapszakaszban 8-8-as mutatót értek el – az 1. körben ebben a sorrendben választottak. A 2. körben már így nézett ki a sorrend: Minnesota, Houston, Philadelphia és Arizona. Ezt a körforgást mind a hét kör során fenntartják.

    Változások a sorrendben

    A tulajdonosok 2009-es éves találkozóján névtelen szavazással úgy döntöttek, hogy az idei Drafttal kezdõdõen változások lépnek életbe a jogok kiosztásával kapcsolatban. Ezúttal is az egyenlõséget próbálták szem elõtt tartani. Az egyenlõ elosztás miatt számításba veszik azt is, hogy egy csapat milyen eredményeket ért el a rájátszásban. A korábbi évekhez képest így változott az erre vonatkozó két legfõbb szabály:

    – azok a csapatok, amelyek bejutnak a rájátszásba, azok után választanak, akik nem jutottak be. 2008-ban a San Diego Chargers bejutott a playoffba, de összességében a 16. helyen választhatott elõször, több olyan csapat elõtt, amelyek nem jutottak tovább az alapszakaszból, beleértve a New York Jets csapatát, akiknek csak a 17. volt a saját választási joguk, és a New England Patriots gárdáját, akik a 23. helyen választhattak.

    – a csapatok, amelyek több meccset nyernek a rájátszásban, késõbb választanak. 2008-ban a Chargers az alapszakaszban 8-8-as mutatót ért el, az AFC Wild Card meccsén 12-4-re legyõzte az Indianapolis Colts csapatát, azonban a 2009-es Drafton a Chargers mégis a 16., míg a Colts a 27. helyen választhatott, hiszen az akkori szabályok – a Super Bowl-t játszó csapatokat kivéve – ebben az esetben is az alapszakaszban elért eredményt vették figyelembe a jogok kiosztásakor.

    Az új szabályozás minden körre az alábbi táblázatban látható módon osztja ki a draftjogokat:

    EREDMÉNY

    DRAFT PICK

    Rájátszásba nem jutott csapatok

    1-20

    Wild Card körben kiesett

    21-24

    Csoportdöntõben kiesett

    25-28

    Fõcsoport-döntõben kiesett

    29-30

    Super Bowl-vesztes

    31

    Super Bowl-gyõztes

    32

    A Drafton minden csapat képviselteti magát. A börze alatt a sorra kerülõ csapatnak az 1. körben 10 perce van a választásra (korábban 15 perc). A 2. körben ez az idõ 7 percre csökken (korábban 10 perc), míg 3-7. körökben 5 perc van a döntés meghozatalára. Ha egy csapat a megadott idõ alatt nem dönt, késõbb bármikor választhat ezzel a joggal, de a Draft megy tovább, a többi csapat elõtte választhat. Így könnyen abba a hibába eshet a tétovázó, hogy elviszik az orra elõl a kiszemelt játékost. Ez történt a 2003-as játékosbörzén, amikor a Minnesota Vikings az 1. kör 7. pickjével lemaradt a választásról. A Jacksonville Jaguars ezt követõen elvitte Byron Leftwich irányítót, a Carolina Panthers pedig Jordan Gross offensive tackle-t, a Vikings csak ezután tudta bejelenteni igényét Kevin Williams defensive tackle-re. Azóta már senki nem gondolja úgy, hogy rosszul jártak, hiszen Kevin és testvére, a draftolatlan szabadügynökként az NFL-be került Pat Williams megalkották Minnesotában a sokat emlegetett, igen hatékony „Williams-falat”.

    Üzletelés a jogokkal

    A csapatok a Draft elõtt és közben is tárgyalhatnak egymással a jogok cseréjérõl. És meg is teszik. Így egy bizonyos körre a sajátjukon kívül más pickhez is hozzájuthatnak. Például a csereidõszak alatt a jövõbeni Draftokon felhasználható jogot is adhat egy csapat egy játékosért. A börze alatt is folyni szokott a cserebere, egy csapat egy másik javára lemondhat a választási jogáról, így egy késõbbi körben többször is választhat. Ebbõl következik, hogy akár az is elõfordulhat, hogy egy csapat egy adott körben egyáltalán nem, vagy többször is választ.

    Kompenzációs jogok

    Minden körben értelemszerûen 32 választási jog van, de kiosztásra kerül még 32 pick, amelyeket a 3-7. körök végén lehet felhasználni. Ezzel próbálják ellensúlyozni azon csapatok veszteségeit, amelyektõl az elõzõ évben több szabadügynök távozott, mint amennyi érkezett, és ezzel teszik még bonyolultabbá a rendszert, hogy amikor már azt hittük, minden világos, ismét értetlenül pislogjunk magunk elé. De ne adjuk fel, kitartás, máris megmagyarázom. Elõször is szögezzük le, hogy ez ismét az igazságosság jegyében történik, ezért megéri. Szóval, ha az érkezõk és a távozók száma megegyezik, de a távozó játékosok értékesebbek voltak, mint az érkezõk, akkor is jár kompenzációs jog, de csak a 7. körben, a többi hasonló jog után. Ezeket a választási jogokat nem lehet elcserélni, a sorrendet egy sajátos képlet alapján határozzák meg, amely a szabadügynökök fizetésére, a pályán töltött idejére, és az új csapatával esetlegesen a rájátszásban elért eredményeire alapul, de a fõ tényezõ a fizetése. Talán nézzünk egy példát. Ha egy csapat elvesztett egy linebackert, akit új csapata évi 2,5 millió dollárért szerzõdtetett, a régi csapatának egy 6. körös pick jár. Ezzel szemben, ha egy csapattól egy elkapó távozik, aki 5 milliós szerzõdést kap, akkor a kompenzációs pick a 4. körre szól. Ez persze csak egy leegyszerûsített példa volt, a valóságban közel sem ilyen egyszerû a dolog.

    Ha kevesebb, mint 32 ilyen pick kerül kiosztásra, a fennmaradókat egy feltételezett 8. kör sorrendjében osztják ki, ezek a pótlólagos kompenzációs jogok.

    Kompenzációs pickeket minden évben kiosztanak, ezt a tulajdonosok éves találkozóján teszik meg, amelyet általában március végén, a Draft elõtt 3-4 héttel tartanak. Nem csak buliznák ám, komoly dolgokról is szó esik…

    Fizetések 

    Térjünk rá a lényegre. Hiszen senki nem állna ki ingyen egy NFL-pályára, hogy elüsse a vasárnap esti gyors. Az NFL minden csapatnál meghatároz egy összeget a fizetési sapkából, amelyet a kiválasztott újonc szerzõdésének elsõ évére használhatnak fel. Ezt egy nem nyilvános képlet alapján állapítják meg, de a lényege az, hogy egy bizonyos értéket társítanak minden választási joghoz, így az újoncokra fordítható összeg nõhet, amennyiben egy csapatnak több, vagy korábban felhasználható joga van. 2008-ban a legnagyobb ilyen összeget a Kansas City Chiefsnél állapították meg, 12 választási jogért 8,22 milliót használhattak fel. Volt 2 elsõkörös pickjük is. A legalacsonyabb összeget a Cleveland Brownsnál állapították meg, 5 pickjük volt, de egyik sem az elsõ 3 körben, így 1,79 milliót költhettek. Az újoncok fizetéseinek megállapítására a pontos módszert a Kollektív Szerzõdés tartalmazza.

    Általában a Draft elsõ választottja kapja a legvaskosabb szerzõdést, de ez sok egyéb dologtól függhet. Míg általában az elõzõ év hasonló helyen kiválasztott játékosának fizetését veszik alapul, számításba kerül az újonc posztja is. Például az irányítók több pénzt várnak el, mint a védõ falemberek. Senki ne ijedjen meg, így is telik nekik minden földi jóra…

    A Draft után azok a játékosok, akik nem keltek el, bármelyik csapathoz leigazolhatnak. Ezek az újonc szabadügynökök általában nem kapnak olyan jó szerzõdést, mint a draftolt játékosok, majdnem mindegyikük az elõre meghatározott minimális összegért ír alá, viszonylag nagyon kis összegû bónusszal. Ezek a játékosok is szoktak meglepetést okozni, élõ példa Antonio Gates, a Chargers tight endje, Tony Romo, a Cowboys irányítója, vagy akár a nemrég visszavonult Kurt Warner, aki Super Bowl-t is nyert.

    A csapatok még a Draft kezdete elõtt megállapodhatnak egy játékossal a szerzõdésrõl. De ezt csak akkor tehetik meg, ha õk birtokolják az 1. választási jogot. A legfrissebb példa erre Matthew Stafford irányító, akit a Detroit Lions választott ki a 2009-es NFL Drafton. A Lions választhatott elõször, de már egy nappal a börze elõtt megegyeztek egy 6 évre szóló, 78 millió dolláros szerzõdésrõl, amelybõl 41,7 millió garantált. A megegyezés által már eldõlt, hogy ki a Draft elsõ választottja. Stafford nem játszott rosszul, de még van hova fejlõdnie, aki eddig nem követte figyelemmel, nem maradt le semmirõl, a következõ szezonban talán meglepetést is okozhat.

    Jogelvonás

    A fõbiztosnak joga van ahhoz, hogy elvegyen jogokat csapatoktól. Például a 2007-es szezonban a New England Patriots büntetést kapott, amiért videózták ellenfelük kézjeleit. Ennek eredményeként a 2008-as Draft 1. körében nem választhattak. Ugyanekkor a San Francisco 49ersnek egy 5. körös jogtól kellett megválnia, amiért egy olyan játékost környékeztek meg, akinek érvényes szerzõdése volt a Chicago Bearsszel. A büntetés része volt az is, hogy a 3. körös jogukat oda kellett adniuk Bearsnek, míg õk megkapták a Chicago jogát ugyanebbõl a körbõl. Viszont így 6 helyet csúsztak le.

    Kiegészítõ Draft 

    1977 óta az NFL tart egy úgynevezett kiegészítõ Draftot is, hogy azokat a játékosokat kompenzálják, akik nem jelentkeztek a „normál” Draftra. Általában azért jelentkeznek erre a börzére, mert lemaradtak a jelentkezési határidõrõl, vagy mert olyan problémák merültek fel, amelyek hatással voltak az alkalmasságukra (sérülés vagy magatartási problémák). Ezt a Draftot a rendes börze és a szezon kezdete között szokták megtartani, 2009-ben július 16-án rendezték meg. Az igazságosság és egyenlõség tényezõje ismét megjelenik, mindenkinek jár egy második esély.

    Túl- és alulértékelt újoncok

    Eddig már a sportággal ismerkedõk számára is kerülhetett, hogy a Draft, illetve a hozzá tartozó játékosmegfigyelés, kiválasztás nem egy egzakt tudomány. Erre számtalan bizonyíték született az évek során, most ezek közül nézünk meg néhányat. Olyan nevek következnek, akik igen nagyot buktak, majd a rajongók felszökött vérnyomását enyhítendõ, kellemes meglepetést okozó játékosok listája következik.

    Nézzük a túlértékelteket:

    1. Ryan Leaf, QB: 1998-ban a San Diego Chargers összességében a 2. helyen választotta ki. Leaf ezt 13 TD-vel és 33 interceptionnel és számtalan nyilvános dühkitöréssel „hálálta meg”. 2000-ben szépen ki is tették a szûrét. Nehezen hihetõ, de néhány csapat akkor úgy gondolta, hogy Leaf jobb „emberanyag”, mint Peyton Manning.
    2. Tony Mandarich, OT: a Green Bay Packers összességében a 2. helyen választotta ki a sokak által az 1989-es Draft legmegbízhatóbbnak tartott újoncát. Az elvárásoknak soha nem felet meg, 3 év után kirúgták. Amikor bekerült az NFL-be drasztikusan lefogyott, többek szerint a szteroidok hiánya miatt, ami sztárrá tette fõiskolai éveiben.
    3. Brian Bosworth, LB: a két elsõ Butkus Award nyertesét szteroidok használata miatt kirúgták az oklahomai NCAA-csapatából, jelentkezett az 1987-es kiegészítõ Draftra, ahol a Seattle Seahawks az 1. körben hozta el. Takán Bosworth a produkálta a legellentmondásosabb eredményt, 3 szezon alatt 4 sacket tudott felmutatni.
    4. Akili Smith, QB: Smith, akit a Bengals 1999-ben összességében a 3. helyen draftolt, a Cincinattiben töltött 4 éve alatt mindössze 17-szer volt kezdõ. A 2001-es szezonban csak 2 meccsen játszott, 2002-ben állástalan lett. 2003-ban a Packers is elbocsátotta. 2005-ben a Tampa Bay Buccaneersben is megbukott.
    5. Lawrence Phillips, RB: súlyos jellembeli problémák merültek fel nála, ennek ellenére 1996-ban az 1. kör 6. helyén draftolta õt a St. Louis Rams, de csak 25 meccs erejéig bírták megtûrni, mielõtt 1997-ben engedetlenség miatt megköszönték az együttmûködés hiányát. Phillips kapott még egy esélyt a Dolphinstól, de 2 meccs után elbúcsúztak tõle, mert állítólag zaklatott egy nõt. 1999-ben újra próbálkozott a 49-ersnél, de a szezon közepén a már megszokott módon szûnt meg az állása, mert kihagyott egy edzést.

    És akkor jöjjenek az alulértékeltek:

    1. Joe Montana, QB: minden idõk legnagyszerûb irányítója 1979-ben a 3. körben draftolták. 4 Super Bowl-t nyert a 49ers színeiben. Nem rossz egy 3. köröstõl. Bill Walsh, a Niners egykori edzõje meglátta, hogy Montana a legokosabb, ha nem is a legnagyobb, vagy leggyorsabb az irányítók között. 39 meccsen passzolt több, mint 300 yardot, számos playoff-csúcs fûzõdik a nevéhez.
    2. Tom Brady, QB: Hihetetlen, de igaz, Tom Brady 2000-ben csak a 6. körben kelt el. A 49ersnek ezúttal jól jött volna Bill Walsh éles szeme, a 3. körben Giovanni Carmazzi-t választották (õ meg kicsoda?), 10 pickel késõbb a Ravens Chris Redman-t hozta el. Mindkét csapat, de akár az összes – a Patriots kivételével – azóta is ostorozza önmagát. Az összességében 199. helyen kiválasztott irányító mindössze annyit tett, hogy a Patriots gárdáját 3 Super Bowl-gyõzelemre vezette. Brady már igen fiatalon sikeres lett, és még jónéhány év van hátra pályafutásából.
    3. Johnny Unitas, QB: 1955-ben a Giants a 9. körben draftolta az irányítót, majd New Yorkból még azelõtt kirúgták, hogy egyetlen passzt is dobott volna az alapszakaszban. Unitas ezután meccsenkénti 6 dollárért félprofiként játszott, majd az egykori Baltimore Colts edzõje, Weeb Ewbank felfigyelt rá, és leigazolta. Az elsõ passzát leszedték és TD-t szereztek belõle, de ezek után 18 szezonon át olyat produkált, ami örökre bekerült az NFL történelmébe. Pályafutása során 40.239 yardot 290 TD-t szerzett.
    4. Mike Webster, C: sokan minden idõk legjobb centerének tartják. Annak ellenére, hogy a University of Wisconsinon 3 évig kezdõ volt, csak 5. körben kelt el az 1974-es Drafton. A Steelers vitte el, és okosan tették. 1975 és 1986 között Webster zsinórban 150 meccsen volt kezdõ, õ volt az a ragasztó, amely több mint egy évtizeden át összetartotta a Steelers támadófalát. A négy Super Bowl-gyõzelem és a tény, hogy posztjának a legjobbja lett, csodálatraméltó teljesítmény egy 5. köröstõl.
    5. Roger Staubach, QB: igaz, hogy 1963-ban Staubach megnyerte a Heisman Trophy-t, ennek ellenére zseniális húzás volt a Cowboystól, hogy 1964-ben elhozták õt a 10. körben. Mindenki tudta, hogy Staubach tengerészeti kötelességei és diplomájának megszerzése miatt csak 1969-ben léphet elõször pályára a profi ligában, ez elriszatotta a csapatokat. Nagy hibát követtek el. Az újonc 27 évesen érkezett Dallasba, 2 évvel késõbb már kezdõ volt. 9 éven keresztül volt a Dallas támadásainak felelõse, ezalatt 6 NFC döntõt játszottak, 4-et meg is nyertek, és 2 Super Bowl-t is bezsebeltek.

      A Drafthoz vezetõ út

      Az NFL Draft Szakbizottságának döntései

      Azok a fõiskolás/egyetemista játékosok, akik azon gondolkodnak, hogy jelentkeznek a Draftra, de még játszhatnának az NCAA-ben, szakértõi véleményt kérhetnek az NFL által felállított Szakbizottságtól, amelynek a tagjai játékosmegfigyelõk és csapatok vezetõi. A bizottság megbecsüli, hogy a játékos a Draft melyik körében kelne el, és ez az információ eddig egész pontosnak bizonyult. Ez segíthet a játékosnak a döntésben, de nem szabad elfeledni, hogy a bizottság tagjai is tévedhetnek, a korábban említett draftolatlan szabadügynökök példája is mutatja, hogy néha nagyon „melléfigyelnek” a szakértõk is. Rajongóként kijelenthetem, hogy ez azért nem olyan nagy baj, legalábbis a mi szemszögünkbõl, hiszen szeretjük a kellemes meglepetéseket, nem igaz?

      NFL Combine 

      Ez egy 6 napos esemény, amelyet minden évben Indianapolisban, a Lucas Oil Stadiumban tartanak meg, február végén vagy március elején. A Draftra jelentkezõ játékosok itt fizikai és mentális képességeket vizsgáló teszteken esnek át, mindezt NFL-edzõk, general managerek és játékosmegfigyelõk szeme láttára. Mivel egyre nõ az érdeklõdés a Draft iránt, a Combine is nagyobb figyelmet kap, nõtt a jelentõsége. A játékosállományért felelõs döntéshozók így egyforma, szabványosított körülmények között értékelhetik a jelentkezõket. Ezek a srácok kõkemény atléták, egészen hihetetlen eredmények is születnek, amelyeket az évek során tovább csiszolgatnak a profi edzõi stábok.

      A következõ tesztek, felmérések várnak a játékosokra (megspékelve a kiemelkedõ eredményekkel):

      40 yardos futás: Jacoby Ford WR 4,28 másodperc alatt teljesítette a 36,5 méteres távolságot

      fekvenyomás: majdnem 102 kg-ot kell kinyomni a lehetõ legtöbbször, ez Mitch Petrus támadó falembernek 45-ször(!) sikerült

      súlypontemelkedés: itt is elképesztõ eredmény született, A.J. jefferson CB közel 112 cm-es súlypontemelkedést produkált

      távolugrás: ebben Chris Cook CB volt a legjobb, több mint 3 méteres ugrást produkált

      20 yardos futás: ebben a kategóriában is egy elkapó jeleskedett, 4,03 másodperccel Blair White lett a legjobb

      3 bójás gyakorlat: 6,45 másodperces idõvel Scott Long WR nyújtott kiemelkedõt

      60 yardos futás: A.J. jefferson CB neve újra felmerül, 11,04 mp alatt teljesítette a távot

      poszt-specifikus gyakorlatok

      interjúk

      test méreteinek levétele

      sérülések kiértékelése

      dopping szûrõvizsgálat

      Cybex-teszt

      Wonderlic-teszt

      Pro day

      Minden egyetemen tartanak úgynevezett „Profik napját”, ahol az NFL megfigyelõi az iskola saját felmérõin nézhetik meg a játékosokat.

      A magyar szál

      Mostanában divat mindenki családfájában magyar õsöket találni, de ezúttal valós az információ. Mostanra már mindenki tudhatja, hogy a Michigan Wolverines puntere, Meskó Zoltán is részt vesz a Drafton. Most egy kicsit hadd ne legyen Zoltan Mesko, hívjuk igazi nevén a hozzám hasonlóan erdélyi születésû, 24 éves srácot. Zoli és családja Temesvárról vándorolt Amerikába, miután Nicolae Ceausescu miatt fellángoltak az indulatok Romániában. Gyerekkorában éjjel-nappal európai focizott, így tudja, hogyan kell elrúgni egy labdát. Elmondása szerint azért döntött az amerikai foci mellett, mert ösztöndíjat lehet vele szerezni, így rengeteg pénzt spórolt meg szüleinek. Egyébként folyékonyan beszél magyarul, románul, angolul és németül, legalábbis egyes források szerint.

      Zoltán – akinek nagy esélye van rá, hogy a New England Patriots kiválasztja az idei Drafton – így nyilatkozott: „Valami nagyban részt venni, a legmagasabb szinten ûzni valamit, egész életemben errõl álmodoztam.”

      Szorítsunk Zolinak, a 2010-es Draft talán legkiemelkedõbb punterérõl van szó, megérdemelné a sikert!

      Ennyit az NFL Draft hátterérõl, most már csak az van hátra, hogy egy kis virrasztás árán megtudjuk, kiket választ a kedvenc csapatunk. Talán a jövõ sztárja is köztük lesz. Talán nem… Mi mindenképpen beszámolunk róla.

      Akár most, akár a későbbiekben a "Süti beállítások" gomb megnyomásával módosíthatod a beállításaidat. A későbbiekben ezt a funkciót a főoldal alján találod.
      Cookie beállítások